Elmaradt a medicinák "nemzedékváltása"

A 21 új hatóanyagú készítményből 15 a gyógyszergyártók és a kormány által ez év márciusában aláírt hároméves megállapodás alapján került föl a tb-listára. Ezek között vannak az új allergiaellenes szerek, a választékot szélesítő újabb antibiotikumok, vérnyomáscsökkentők, migrén- és fekélyellenes készítmények, hatékony koleszterincsökkentő. Ám a súlyos, krónikus betegségek kezelésére kifejlesztett 17 új, innovatív gyógyszerből csak hat került a kiemelten, azaz 90 vagy 100 százalékban támogatott körbe.
Sajnálatos, hogy az orvosszakmai támogatás ellenére sem jutott be ebbe a kategóriába számos, a nagy népbetegségek gyógyítására kifejlesztett, új terápiás lehetőséget nyújtó gyógyszer. Továbbra sem támogatottak például egyes gyermekeknek való asztmaellenes szerek, a kevés mellékhatással bíró, ízületi gyulladásos folyamatokat kedvezően befolyásoló új készítmények, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór több hatékony szere, amelyek javíthatnák a betegek és hozzátartozóik életminőségét.
Az egészségügyi kormányzat a gyógyszerkassza zártságára hivatkozik, ezért preferálja a másolat gyógyszerek nagyobb arányú tb-támogatását. Ezt mutatja, hogy az idén 115 ilyen orvosság kapott támogatást.
Nyugat-Európában más a helyzet. Németországban például a megszorító intézkedések eredményéből az egészségügyi kormányzat az originális készítményeket fogja elérhetővé tenni a betegeknek, ám még így is kivívta a gazdasági miniszter kritikáját, aki az ipart és kutatást veszélyeztetőnek tartja a korlátozásokat. Belgiumban a júniusban bevezetett úgynevezett referenciaár-rendszerből fakadó megtakarításokat az Alzheimer-kór elleni gyógyszerekre kívánják költeni. Ezzel együtt folyamatosan csökkentik a több mint 15 éve támogatott készítmények árát. A nem kellően hatékony szerek támogatását megvonják, hogy forrásokat teremtsenek a korszerű orvosságoknak.
Ezekkel az intézkedésekkel elismerik a betegek jogát az új terápiás lehetőségekhez, valamint azt az egyre nagyobb szellemi és anyagi ráfordítást, melyet az egyes cégek a gyógyszerkutatásra fordítanak.
Egy új innovatív készítmény kifejlesztése hosszú éveket, pontosabban évtizedeket vesz igénybe, és átlagosan 500 millió USA-dollárba kerül. A kutatás finanszírozásánál elengedhetetlen az eredeti fejlesztésű gyógyszerek forgalmazásához a "védett" körülmények biztosítása, aminek eszköze lehet például a termékszabadalmi oltalom, a törzskönyvi adatkizárólagosság, de a megfelelő piaci forgalom elérésének lehetősége is a központi ártámogatás által. Az oltalom ideje alatt senki más nem állíthatja elő, vagy forgalmazhatja a hatóanyagot, így a gyártónak lehetősége van arra, hogy visszanyerje a kutatásra befektetett összeget. A nagy gyógyszercégek más iparágakban szokatlanul magas részt, 15-20 százalékot forgatnak vissza a kutatásba a teljes bevételből.
Csak az USA-ban jelenleg kutatás-fejlesztési fázisban tart 122 szer a szív- és érrendszeri, 103 ezer a mentális betegségekre. Újabb antidepresszánsok készülnek, és áttörés várható az Alzheimer-kór terápiájában. A kutatási és fejlesztési fázisban 137 antiinfektív szer van: új antibiotikum-csoport (ketolidok), herpeszvakcina és fertőzés elleni készítmény megjelenése várható. Kísérleti stádiumban van 113 AIDS kezelésére szolgáló új gyógyszer és vakcina, valamint 402 rákellenes szer, mint például a mellrák megelőzésére szolgáló és a melanoma elleni vakcina.
Az innovatív gyógyszercégek tehát sokat tesznek a még kezelhetetlen vagy részlegesen kezelhető betegségekben szenvedők új, hatékonyabb gyógyítását jelentő készítmények kifejlesztéséért. Ennek sikeres folytatásához szükséges a kormányzat eredeti kutatást elősegítő politikája minden olyan országban, amely nyújtani kívánja polgárai számára az új gyógyszerek által adott előnyöket.