BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dugába dőlt vállalati házasságok

Világszerte megtörni látszik a vállalati fúziós hullám. A cégek kezdik eladogatni azt, amit a 90-es években felvásároltak. Részben azért, mert a részvényesek számára az ügyletek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, másrészt mert a nehezedő gazdasági körülmények közepette a vállalatok igyekeznek alaptevékenységükre összpontosítani. A folyamat Magyarországon is érzékelhető, de kicsiben és lényegesen visszafogottabban - nyilatkozta a Világgazdaságnak a KPMG szakembere.

Az utóbbi időben szaporodik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek megválnak a 90-es évek nagy fellendülése, a részvénypiac idején felvásárolt cégektől, üzletágaktól. A KPMG Consulting nemrégiben elvégzett felmérése szerint a határokon átnyúló fúziós ügyletek több mint egyharmadát tervezik az érintettek "visszacsinálni". Itt van például az utóbbi idők két "botrányhőse", az amerikai Enron és a Tyco, amelyek túlvásárolták magukat, s emiatt - az egyéb problémákat nem említve - komoly pénzzavarba kerültek, s most meg kell válniuk bizonyos üzletrészektől.

Ugyanerről van szó Nagy-Britannia egyik legjelentősebb gépipari csoportjának, az Invesysnek az esetében, amely a múlt héten tette közzé, hogy eladja két divízióját is. De ugyanez mondható el az amerikai AT&T-ről és a British Telecomról is, amelyek a távközlési szektor fellendülése idején jól bevásároltak, s most nem győzik eladni a korábban megszerzett cégeket.

A példákat még hosszasan lehetne sorolni, mindamellett egy biztosnak látszik: a fúziók nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A KPMG Consulting 500 olyan nagy, a nemzeti határokon átnyúló fúziós ügyletet vizsgált meg, amelyet 1996-1998 között hoztak tető alá, amikor a részvényeket igazi akvizíciós valutaként lehetett használni. Kiderült, hogy rövid távon - azaz nem sokkal az ügylet megkötése után - az összeolvadt cégek részvényeinek árfolyama nem emelkedett, sőt sok esetben csökkent.

Újra megvizsgálván a fuzionált vállalatok helyzetét, a KPMG szakértői azt találták, hogy a szóban forgó időszakban egyesült cégeknél valójában még nem zajlott le az integráció, illetve, hogy az érintetteknek vártnál nagyobb hányada akarja eladni a boom idején vett vállalatokat. Sőt fény derült arra is, hogy az egyesüléseket annak idején szorgalmazó igazgatók, illetve pénzügyi vezetők több mint egyharmada már nincs a helyén.

A jelenség hátterében egyebek mellett az áll, hogy világszerte erősödik a részvényesi szemlélet, azaz egy-egy vállalat teljesítményének értékelésénél a legfőbb szempont, hogy mennyit érnek a cég papírjai. S ha a fúzió e tekintetben nem váltja be a hozzá fűzött reményeket - márpedig nem mindig váltja be -, akkor azt legjobb "visszacsinálni", illetve a korábban megszerzett üzletrészeket eladni - mondja Simonyi Tamás, a KPMG könyvvizsgáló partnere.

Másfelől a világgazdasági konjunktúra gyengülése miatt a vállalatok csak az alaptevékenységükre koncentrálnak, s igyekeznek megszabadulni minden olyan tevékenységtől, amely nem hoz elég pénzt számukra. Nincs ebben semmi rendkívüli - mondja a szakember -, a vállalatfelvásárlás, illetve -eladás természetes velejárója a gazdasági életnek, a konjunktúra alakulásának.

Kvassinger Klára

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.