BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dugába dőlt vállalati házasságok

Világszerte megtörni látszik a vállalati fúziós hullám. A cégek kezdik eladogatni azt, amit a 90-es években felvásároltak. Részben azért, mert a részvényesek számára az ügyletek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, másrészt mert a nehezedő gazdasági körülmények közepette a vállalatok igyekeznek alaptevékenységükre összpontosítani. A folyamat Magyarországon is érzékelhető, de kicsiben és lényegesen visszafogottabban - nyilatkozta a Világgazdaságnak a KPMG szakembere.

Az utóbbi időben szaporodik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek megválnak a 90-es évek nagy fellendülése, a részvénypiac idején felvásárolt cégektől, üzletágaktól. A KPMG Consulting nemrégiben elvégzett felmérése szerint a határokon átnyúló fúziós ügyletek több mint egyharmadát tervezik az érintettek "visszacsinálni". Itt van például az utóbbi idők két "botrányhőse", az amerikai Enron és a Tyco, amelyek túlvásárolták magukat, s emiatt - az egyéb problémákat nem említve - komoly pénzzavarba kerültek, s most meg kell válniuk bizonyos üzletrészektől.

Ugyanerről van szó Nagy-Britannia egyik legjelentősebb gépipari csoportjának, az Invesysnek az esetében, amely a múlt héten tette közzé, hogy eladja két divízióját is. De ugyanez mondható el az amerikai AT&T-ről és a British Telecomról is, amelyek a távközlési szektor fellendülése idején jól bevásároltak, s most nem győzik eladni a korábban megszerzett cégeket.

A példákat még hosszasan lehetne sorolni, mindamellett egy biztosnak látszik: a fúziók nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A KPMG Consulting 500 olyan nagy, a nemzeti határokon átnyúló fúziós ügyletet vizsgált meg, amelyet 1996-1998 között hoztak tető alá, amikor a részvényeket igazi akvizíciós valutaként lehetett használni. Kiderült, hogy rövid távon - azaz nem sokkal az ügylet megkötése után - az összeolvadt cégek részvényeinek árfolyama nem emelkedett, sőt sok esetben csökkent.

Újra megvizsgálván a fuzionált vállalatok helyzetét, a KPMG szakértői azt találták, hogy a szóban forgó időszakban egyesült cégeknél valójában még nem zajlott le az integráció, illetve, hogy az érintetteknek vártnál nagyobb hányada akarja eladni a boom idején vett vállalatokat. Sőt fény derült arra is, hogy az egyesüléseket annak idején szorgalmazó igazgatók, illetve pénzügyi vezetők több mint egyharmada már nincs a helyén.

A jelenség hátterében egyebek mellett az áll, hogy világszerte erősödik a részvényesi szemlélet, azaz egy-egy vállalat teljesítményének értékelésénél a legfőbb szempont, hogy mennyit érnek a cég papírjai. S ha a fúzió e tekintetben nem váltja be a hozzá fűzött reményeket - márpedig nem mindig váltja be -, akkor azt legjobb "visszacsinálni", illetve a korábban megszerzett üzletrészeket eladni - mondja Simonyi Tamás, a KPMG könyvvizsgáló partnere.

Másfelől a világgazdasági konjunktúra gyengülése miatt a vállalatok csak az alaptevékenységükre koncentrálnak, s igyekeznek megszabadulni minden olyan tevékenységtől, amely nem hoz elég pénzt számukra. Nincs ebben semmi rendkívüli - mondja a szakember -, a vállalatfelvásárlás, illetve -eladás természetes velejárója a gazdasági életnek, a konjunktúra alakulásának.

Kvassinger Klára

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.