Forintosított szellemi kapacitás

A szellemi tőke számszerűsítése iránt régóta nagy az érdeklődés: miután mindegyik cég időről időre felméri vagyontárgyait, a gazdálkodószervezetek jogosan igénylik azt, hogy dolgozóik szellemi kapacitását is ki lehessen fejezni forintban. Az egyik nagy informatikai óriásnál kiszámították például azt, hogy a tárgyi vagyon 80-100-szorosa az alkalmazottak "fejében van" - mesélte Roóz József, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora. Fontos tehát látni, hogy az emberi tőkébe történő beruházás hogyan térül meg, és azt is, hogy az adott munkavállaló munkaereje megfelelő módon ki van-e használva, nincs-e alulfoglalkoztatva, egyszóval a munkaerő valódi értékén kel-e el. A terület szakértői szerint a humánkontrolling az emberi erőforrás-gazdálkodás területén jelenti egyben a minőségbiztosítás alapját is.

A humánkontrolling szakma - aminek előzményeként talán a humán számvitelt lehet tekinteni - kialakulását tehát a fentiek indokolták. Magyarországon a főiskolai képzés tavaly szeptemberben kezdődött meg a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán, emellett jelenleg a Műegyetemen és a Szókratész Külgazdasági Akadémián zajlik ilyen oktatás.

A vállalati, intézményi, humánpolitikai vezetők részére az idén második alkalommal rendeznek február végén humánkontrolling-konferenciát. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által rendezett tanácskozáson áttekintik a humánkontrolling helyét és szerepét a gazdaságban és a képzésben.

Az előadók között szerepel többek közt Benedek András, az Oktatási Minisztérium szakképzési ügyekért felelős helyettes államtitkára, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, Szetei Tibor, a Magyar Villamosipari Művek személyügyi szakértője, valamint Lindner Sándor, a Pénzjegynyomda Rt. humánpolitikai igazgatója is.

munkatársunktól