BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szabályozzák a nethasználatot

A nemzetközi gyakorlatot átvéve a magyar vállalatok közül is számos szabályozza már a munkatársak internetes böngészési, illetve elektronikus levelezési szokásait. Erre azonban egységes hazai joggyakorlat még nem létezik. A nyomon követéshez szükséges szoftverek piacában rejlő lehetőségeket viszont már jelzi, hogy van példa magyar cég saját, ilyen jellegű termékfejlesztésére is.

Egységes joggyakorlat híján a magyar munkaadók saját hatáskörben szabályozzák az alkalmazottak internethasználatát és elektronikus levelezését. Szakértők szerint a két terület eltérő szabályozást igényel.

A Montana Információtechno-lógiai és Kommunikációs Rt. mennyiségi szűrést használ. Tóth László rendszerintegrációs igazgató szerint ha egy munkatárs kiugróan nagy internetes adatforgalmat generál, azt a figyelőszoftver kimutatja, és bár komolyabb szankciótól nem kell tartania, elbeszélgetnek vele a főnöke társaságában. Az e-maileket a cég nem korlátozza, sőt a munkaidőn kívüli munkahelyi internetezést sem figyeli.

A Unisys Magyarország Kft. alkalmazottainak internetezési szokásait a cég angliai központjában figyelik. A véletlenszerű ellenőrzés rendszeresnek mondható, és ha valakinél kiugróan magas a munkavégzéshez nem köthető böngészés aránya, akkor az anyacég munkatársai levélben értesítik az illetőt és környezetét is. Az informatikai multi az e-mail üzeneteket nem figyeli és nem korlátozza. A cégnek van ugyan nethasználati előírása, de az egyes esetek elbírálásában a helyi leánycégnek szabad kezet ad. A Montana Rt. az ausztrál Webspy Ltd. programját használja, amit a hazai viszonteladó Delta Elektronik Kft. -től vásárolt.

Klemm Ferenc, a Delta Kft. termékmenedzsere elmondta, hogy a Webspyon kívül Magyarországon alig forgalmaznak ilyen terméket. A cég két éve kezdte az értékesítést, a kereslet mérsékeltnek mondható. A Webspy az internetezés korlátozására nem alkalmas, de arra megfelelő, hogy a böngészési szokásokat megfigyelje és arról összesítéseket készítsen. A szoftver ára több száz ezer forintnál kezdődik.

A helyi igények figyelembevételével hasonló, szelektív internetezést biztosító alkalmazást fejlesztett ki az E-mpire.hu Bt. A Webspyhoz hasonló árú termék telepítését november óta négy hazai cégnél kezdték el. Györfi Loránd projektmenedzser elmondta: erre a negyedévre a befektetés megtérüléséhez havonta legalább két megrendelés szükséges, amire jó esélyt látnak. A szakember szerint etikai és adatvédelmi szempontból külön kell választani az internetes barangolás korlátozását és az e-mailek szűrését. Míg az előzőnél aggály nem léphet fel, mivel munkahelyen, munkaidőben a munkáltató infrastruktúráját használva a munkaadó elvárhatja, hogy kizárólag a cég tevékenységi köréhez tartozó oldalakat lehessen megnézni, a levelek szűrése "ennél jóval képlékenyebb".

Informatikai és adatvédelmi ügyvédek véleménye szerint az a helyes, hogy ha a vállalat a magáncélú e-mailezés tiltása mellett dönt, akkor aláírat az alkalmazottakkal egy adatvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza a gyűjtés célját, módját, a megszerzett adatok felhasználását, illetve az esetleg várható szankciókat, és olyan eljárásrendet alkalmaz, amely kizárja a harmadik személyek adatainak jogszerűtlen kezelését.

A kétféle használat szétválasztását tartja fontosnak Esztári Csaba ügyvéd is. A Szabó, Kővári, Tercsák és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa aláhúzza: az internetezéshez való jog fogalmát még nem ismeri a magyar jog. A munkáltató a munkavégzés során az internetezést mint lehetőséget teremti meg a munkavállaló számára, és a munkaszerződésben ez részletesen szabályozható. Az ügyvédi iroda megközelítése szerint a munkáltató nem köteles biztosítani az internetezés lehetőségét a munkavállaló számára, és éppen ezért - ha akarja - korlátozhatja is azt. Ugyanakkor a felek ennek ellenkezőjét is kiköthetik a munkaszerződésben. Teljesen más dolog az e-mailezés esete, mivel itt már figyelembe kell venni az adatvédelmi törvény, a polgári és büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit egyaránt. Az e-mail ugyanis egy olyan sajátos formája a levelezésnek, mintha a cégnél annak számlájára, de a saját nevére a vállalati mellett saját levelezést is folytatna az alkalmazott.

Itt a cég érdeke és a magánérdek ütközik. A magánérdek mellett szól a levéltitok védelme, mely polgár- és a büntetőjogi eszközökkel is biztosított. Emellett az adatvédelmi törvény szerint a munkáltató a vele munkaviszonyban lévők adatait a munkaviszony céljához szükséges mértékben kezelheti. A két ellentétes érdek közötti mérlegelésre ma még nincs kialakult álláspont vagy iránymutató bírósági döntés. A munkáltató korlátozhatja a munkavállaló e-mail levelezését, de az nem azt jelenti, hogy egyenként megnézi, és ami tetszik, csak azt engedi tovább. A korlátozásnak egységes kritériumok alapján kell történnie. Természetesen a különböző szintű munkavállalók jogosultságai között lehet különbség, de az azonos feltételekkel, azonos beosztásban és körülmények között dolgozóknál az eltérő jogosultság a szakember álláspontja szerint már diszkriminációnak számít.

Az elmúlt napokban az osztrák Der Standard felvetette, hogy a Microsoft Windows operációs rendszerének XP nevű verziója a neten át folyamatosan adatokat küld a Microsoft központjaiba. A német SAD GmbH ezért olyan "antikém" szoftvert dobott piacra, mely ezt megakadályozza. A Microsoft magyar leányvállalata lapunk érdeklődésére a hírt cáfolta. Kertész Péter pr-menedzser szerint az XP-ben található - a szoftver egyes részeinek automatikus, interneten keresztüli - kód frissítéséről lehet szó, mely teljes mértékben a felhasználó saját beállításai és engedélyeztetései szerint működik.

Torontáli Zoltán

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.