Tőke kell a Népszavának
H. Bíró László az MTI-nek kiadott közleményében megerősítette, hogy visszalép az NSZ 1999 Rt. igazgatósági tagságától is. E tisztségre egyébként múlt pénteken egyhangúlag jelölte a részvénytársaság közgyűlése. Távozását a kiadó szerződésszegő magatartása mellett a közgyűlés egyéb döntéseivel és a Népszava jövőjét illető, a tulajdonosokétól eltérő álláspontjával indokolta. A lemondott főszerkesztő szerint egyébként távozásával a lap további megjelenése nem kerül veszélybe.
Kiss Gábor László vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta, H. Bíró lemondása meglepetésként érte. A főszerkesztő lemondása, ahogyan utódjának kinevezése is, kizárólag a társaság tulajdonosaira, az igazgatóságra és a közgyűlésre tartozik. Kiss úgy véli, a tőkehiányos Népszavát sem kímélte meg a magyar politikai lapok piacának általános trendje, amelyben különösen a bulvárújságok versenye jelent nagy kihívást.
A lap stabilizálásához véleménye szerint mintegy 4-500 millió forintos tőkére lenne szükség.
A Népszavát kiadó társaság 88 százalékát tavaly áprilisban a magát akkor megnevezni nem kívánó Happy Land Kft. és Dániel Kft. vásárolta meg, nyilvánosságra pontosan később sem hozott vételárért. Ezt megelőzően egyébként H. Bíró meglebegtette a főszerkesztői poszt elhagyásának lehetőségét is. Akkor mégis posztján maradt, mert - mint lapunknak elmondta - az NSZ 1999 12 százalékát birtokló, a szerkesztőség munkatársaiból álló Népszava Egyesület támogatását bírva helyzetét stabilnak érezte.
A tulajdonosváltás, amelyben sokan a lap fejlesztésének lehetőségét látták, vélhetően több száz millió forintos értéket érintett. Ezt megelőzően a Népszava a 79,8 millió forint alaptőkéjű NSZ 1999 Rt., a News 99 Kft. és a Net Trend Kft. többségi tulajdonán keresztül H. Bíró ellenőrzése alatt állt. A News Kft.-ből mellette 33,33 százalékkal Gál J. Zoltán, Gál Zoltán szocialista politikus fia részesedett.
Tavaly május végén a Népszava kiadója ismét gazdát cserélt. Az új vevő szintén nem kívánta magát megnevezni, személyéről lapunk kérdésére H. Bíró csupán annyit sejtetett, hogy az üzletbe pénzügyi befektetőként lépő társaság számára a lapkiadás sem idegen terület.
A lap akkori piaci pozíciójának tükrében a Népszavát felvásárló, későbbi információk szerint az IBUSZ-holdinghoz tartozó társaságok pénzügyi befektetői szándéka nehezen volt értelmezhető. A lap helyzete a tulajdonosváltásokat követően tovább romlott.
Munkatársunktól
