Alacsony az adómentes határ
Jelenleg mintegy 2,3 millió munkavállaló részesül Magyarországon étkezési támogatásban, azonban ez a szám a szakértők szerint csak a munkavállalók körének bővülése, vagy az adómentes értékhatár felemelése esetén növekedhetne tovább. Az érintettek többsége, mintegy 1,7 millió fő étkezési utalvány formájában kapja meg a támogatást, amelyek forgalma eléri az évi 30-35 milliárd forintot. Ugyanakkor ez még mindig jóval alacsonyabb a nyugat-európai országok átlagánál, pedig a béren kívüli juttatásnak ez a formája mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára kedvező - derül ki az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (ÉUFE) tájékoztatásából.
Szakértői elemzések szerint a magyar bérrendszer sajátosságai közé tartozik, hogy az elmúlt négy évben ugyan jelentősen emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, azonban ennek ütemét a nettó bérek növekedése nem követte, mivel az országos bruttó átlagkereset mára átlépte a legfelsőbb adókulcs határát, holott egy évtizeddel korábban még ennek a kétszeresét kellett ahhoz keresni, hogy valaki a legfelsőbb adósávba kerüljön. A nyugat-európai országok többségében jelenleg is csak a bruttó átlagbér két-háromszoros értékénél lép be a legfelsőbb adókulcs.
A jövedelmek "túladóztatásának" ellensúlyozására Európa-szerte bevett módszer a béren kívüli adómentes juttatások bevezetése, aminek egyik legelterjedtebb formája az étkezési utalványban nyújtott hozzájárulás. Az esetek többségében egyébként is szélesebb adósávokat alkalmazó nyugat-európai országok közül az adómentesen nyújtható juttatások összege a bruttó minimálbér 4 és 33 százaléka között mozog. Így Németországban a bruttó minimálbér összegének 4,1, Ausztriában 4,7, Olaszországban 7,4, Franciaországban pedig 9,5 százalékának megfelelő értékű béren kívüli juttatást lehet biztosítani a munkavállalók számára, míg Spanyolországban ez a szám eléri a 33 százalékot.
Ezzel szemben Magyarországon az ezen juttatások legnagyobb összegét kitevő - hideg és meleg ételekhez nyújtott - étkezési utalványok aránya az átlagbérhez viszonyítva együttesen is csupán 3,73 százalék. Ennek oka az, hogy az adómentesen nyújtható étkezési hozzájárulás felső határa 1998 óta változatlan: melegétel-utalvány esetén 2200, míg hidegétel-utalványoknál 1400 forint havonta. A kérdés napirendre tűzését, s az adómentesen nyújtható juttatás felső határáról szóló háromoldalú egyeztetések megkezdését mindenesetre Kiss Péter, az új kormány leendő munkaügyi minisztere lapunknak adott interjújában kilátásba helyezte, igaz, ennél több konkrétum egyelőre nem derült ki (Világgazdaság, 2002. május 9.).
Az ÉUFE álláspontja szerint az adómentesen nyújtható étkezési juttatás felső határát első lépésben a hidegétel-utalványok esetében 2500, míg a melegétel-utalványoknál 4000 forintra kellene emelni. A szervezet korábbi számításai szerint az adómentes sáv említett értékre történő megemelése a társadalombiztosítási, a munkaadói, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék kiesése, továbbá a a személyi jövedelemadó csökkenése miatt együttesen 6,6 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a központi költségvetésnek. Ugyanakkor ezt részben kompenzálná, hogy az étkezési utalványok forgalomba kerülése milliárdos nagyságrendű pótlólagos áfa- és egyéb adóbevételt eredményezne az állam részére, így a költségvetésre gyakorolt nettó hatása ezzel együtt mintegy 2-3 milliárd forintos bevételkieséssel járna.
Munkatársunktól
