A magyarok elszaladtak bevásárolni, lekörözték az EU-t, aztán elmentek választani, és ez lett belőle
Itt az uniós adatsor: Magyarország szinte mindenkit lekörözött a fogyasztásban márciusban. Azaz a magyarok jól bevásároltak, aztán elmentek szavazni, és leváltották a kormányt. Ha ez nem rengetné meg azt a logikánkat, hogy az életszínvonal alakulása megszabja a választási eredményt a demokráciákban – az uniós adatsor tele van meghökkentő további részletekkel, amennyiben a kiskereskedelem dinamikáját a politikai fejleményekkel mérjük össze. Mitől bolydult meg így Európa?
Nézzük először, mi történt az életszínvonalat többé-kevésbé hűen tükröző kiskereskedelmi forgalomban az energiaválsággal a kosarában érkező iráni háború első havában, a magyar választást megelőző hónapban.
Kiskereskedelmi forgalom: Magyarország szinte mindenkit lekörözött az iráni háború első teljes hónapjában
Az Eurostat összesítése szerint a gazdasági kilábalásban hiába reménykedő Európai Unióban ekkor már hónapok óta botladozott a fogyasztás, és az infláció várható felpörgése az energiaárak felszökése miatt még nem is indult be igazán.
- Tavaly márciushoz képest azonban sikerült hozni némi növekedést, az EU átlagában 1,9 százalékot,
- a német nyűglődéssel terhelt euróövezetben ennél kevesebbet, 1,2 százalékot.
- Magyarországon ezzel szemben 8,2 százalékkal szökött fel a kiskereskedelmi forgalom: az adatot akkor még nem ismertük, de szabad szemmel érzékelhető volt a tavaszi nyüzsgés az üzletekben, és aki ezt konstatálta, aligha azt a következtetést vonta le belőle, hogy ebben az országban néhány hét múlva bukik a kormány.
A vásárlás magyarországi felszökése nem csak az átlaghoz képest volt feltűnő: szinte nem volt olyan EU-tag, ahol ezt a mértéket akár csak megközelítették volna.
Nézzük most meg, hol lógtak ki felfelé vagy lefelé az értékek az EU-ban – aztán csodálkozzunk.
Itt vannak a fogyasztásban a legjobban és a legrosszabbul teljesítők
Az Eurostat közleménye ebben segítségünkre van, ezt írják:
A már adatokkal rendelkező tagállamok közül a teljes kiskereskedelmi forgalom volumenének legnagyobb éves növekedését
- Bulgáriában (plusz 12,4 százalék),
- Magyarországon (plusz 8,2 százalék)
- és Máltán (plusz 7,5 százalék) regisztrálták.
- Csökkenést Romániában (mínusz 2,3 százalék)
- és Németországban (mínusz 2 százalék) mértek. (Az utóbbiról jegyezzük meg, hogy messze Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, amelynek a sorsától nem tudunk elválni gazdasági értelemben.)
A lista megroppantja azt a mechanikus elképzelést, hogy a javuló életszínvonal stabil kormányzást eredményez. Idézzük fel, melyik országban mi történik éppen a politikában.
Itt az európai BOHICA: Ha jól megy, buksz, ha rosszul megy, akkor is
Ha a jóval többet és a jóval kevesebbet fogyasztókat legutóbbi politikájuk stabilitását tekintve összemérnénk, azt találjuk: akár javult, akár romlott a háztartások helyzete, a kilógó államokban az utóbbi hónapokban kivétel nélkül megbukott vagy legalábbis megroggyant a kormány.
- plusz 12,4 százalék: Bulgáriában már úgy vezették be az eurót az év elején, hogy csak ügyvezető kormányuk volt, az április 19-i választást pedig az ellenzék nyerte. A korábbi kormányerő, a GERB–SDS (Bojko Boriszov pártja) súlyos vereséget szenvedett, a Rumen Radev volt államfő által létrehozott Progresszív Bulgária pártja abszolút többséget szerzett. (Lábjegyzet: az euróbevezetés miatt lefojtott infláció áprilisban már nekilódult Bulgáriában.)
- plusz 8,2 százalék: Magyarországon az április 12-i választáson az ellenzéki Tisza Párt szerzett kétharmados törvényhozási többséget.
- plusz 7,5 százalék: Máltán május 30-án előrehozott parlamenti választást tartanak, a dátumot a múlt héten jelentette be Robert Abela miniszterelnök, aki attól tart, megbukik, ha kivárja a 2027-ben esedékes rendes választást.
- mínusz 2,3 százalék: Ezzel szemben a durva megszorításokra kényszerült és tavaly nyár óta 10 százalékhoz közeli inflációs rátákkal futó Romániában kedden bukott meg Ilie Bolojan kormánya.
- mínusz 2 százalék A németek úgy megrettentek a gazdaságuk állapotától már az iráni háború küszöbén, hogy vásárolni se mernek, miközben a reformokról megállapodni képtelen kormánykoalíció úgy megroppant, hogy a mindössze egy éve regnáló Friedrich Merz kancellár arra kényszerült: cáfolja, hogy kisebbségi kormányzásra vagy új választásra készül.
Borzasztó napja van Von der Leyennek: szinte egy időben bukott meg a Brüsszel-barát román kormány, és bízták meg a „bolgár Orbánt”
Véget érhet a hosszan tartó politikai válság Bulgáriában, miután Ilijana Jotova elnök Rumen Radevet kérte fel kormányalakításra. A Progresszív Bulgária vezetője, egykori vadászpilóta most a lakosság elszegényedése és az infláció megfékezése ellen indul harcba. Érdekes egybeesés: az szankcióellenes, Orbán-klónként is emlegetett politikust éppen akkor kérték fel, amikor az EU-párti kormány csúnyán elbukott Romániában.
Akkor most vége? A demokrácia nem a jobb életről szól?
Baj és politikai feszültség persze máshol is van Európában, de például Franciaország – ahol nem kis eséllyel jövőre a radikális jobboldal veszi át a kormánybotot – hajszál híján hozta az uniós átlagot a márciusi fogyasztásnövekedésben.
Felejtsük el, hogy a szavazók a nagyobb fogyasztásra, jobb életre voksolnak a demokráciákban? Semmiképp ne tegyük.
A számba vett adatok demonstrálta zűrzavart vélhetően bőven elemezgetik-tanulmányozgatják majd, de néhány megállapítást előre megkockáztathatunk.
- Az életszínvonalat tekintve nem az dönt, mit mutat ki a statisztika, hanem az, hogy mit érez a szavazó – ez meg attól függ, mit olvas-néz, és kivel találkozik.
- Nem feltétlenül hasonlítja össze a gazdaság helyzetét más országokkal – az dönt, ő mit érzékel helyben.
- A jobb élet definíciója, különösen zavaros időkben, eltérül a puszta fogyasztás igényétől.
- Az életszínvonalat tekintve a szavazó hosszabb távra tekintene vissza, de a memóriája nem nagyon jó.
Vagyis a hírelemzés ma már falra hányt borsó? Baj lenne.
Fordul a kocka: Nagy Márton földbe döngölte, Kapitány Istvánra most újra rátámadhat – visszatérhet Magyarország egyik főellensége
Hónapról hónapra araszol felfelé az infláció Magyarországon, a márciusi 1,8 százalék után áprilisban 2,1 százalékra gyorsulhatott az áremelkedések üteme. Ezzel már a negyedik egymást követő hónapban lehetett bőven a jegybank célja alatt a drágulás üteme, ennek ellenére az elemzők szerint korántsem optimisták a kilátásokat illetően. Az iráni háború miatt a következő hónapokban akár újra elszabadulhat az infláció , amit még az erősebb forint sem lesz képes ellensúlyozni.
