Kevesebb jut a fejvadászokra

Leginkább a kereskedelemben és a pénzügyi szférában tevékenykedő vállalatok vették igénybe tavaly és tavalyelőtt a személyzeti tanácsadók munkáját. Az idén azonban ezek a cégek is jelentős mértékben korlátozzák a szakemberkeresést, ami elsősorban a recessziós gazdasági környezettel magyarázható. A gazdasági fejlődés megtorpanása és az ezzel járó létszámstop, valamint az általános költségtakarékosság mérsékli a személyzeti tanácsadókra fordítható összegeket - derül ki a Take It Személyzeti Tanácsadó Kft. tanulmányából, amely közel 200 magyarországi cég hr-igazgatójával lefolytatott interjún alapszik. A cégek a korábbihoz képest bizonyos pozíciók esetén kevesebbet lesznek hajlandók személyzeti tanácsadókra fordítani, viszont speciális munkaerő keresésénél akár többet is fizetnének. Ez mindig attól függ, hogy ki mennyit ér a cég számára.

Hasonlóképp ítéli meg a piacot Győrfi György, az Adecco ügyvezető igazgatója. A cégek átcsoportosították erőforrásaikat; így a munkaerő-toborzást, ha lehet, saját erőből oldják meg, és általában csak akkor fordulnak személyzeti tanácsadóhoz, ha speciális feladatra keresnek közép- vagy felső vezetőt - magyarázta. Szerinte az idei év második negyede után várható gazdasági fellendülés eredményeképp - amit ideális esetben létszámbővítés kísér - a tanácsadói piac is növekedésnek indulhat. Mindemellett a jelenlegi piaci környezetben azoknak a tanácsadóknak van jövője, amelyek gyorsak, szakszerűek, minőségi munkaerőt tudnak fellelni, még ha ezáltal drágábbak is.

Ami a tanácsadói díjazást illeti, a kutatás szerint a felső vezető keresésének díja általában 2-4 millió forint vagy a kiválasztott felső vezető 2-3,5 havi jövedelmének megfelelő összeg. A piac azt mutatja, hogy a középvezetők fellelése 1-1,75 millió forint vagy 2-3,5 havi jövedelem, a beosztott szakemberek keresési díja 0,6 millió forint, illetve 3 havi jövedelem lehet.

Főleg a pénzügyi területen tevékenykedő, budapesti székhelyű multik foglalkoztatnak egyszerre több tanácsadót, a magyar tulajdonban lévő élelmiszer-, gép-, illetve acélipari, valamint az alkatrész- és szerszámgyártás területén tevékenykedő közepes (201-500 fős) létszámú, vidéki székhelyű vállalatok csak elvétve. A több tanácsadóval történő együttműködés fő oka az, hogy mindegyikük kifejezetten egy-egy területre specializálódott. Mindemellett a cégek a tanácsadók közt szándékosan versenyhelyzetet akarnak megteremteni - tájékoztatott Deák Andrea, a Take It vezetője.

Arról, hogy egy cég igénybe vegyen-e tanácsadót, általában a humánpolitikai vezetők döntenek, a vállalat- és a részlegvezetőknek e kérdést illetően kicsi a kompetenciája. A hr-vezetők szerepe különösen a nagyobb dolgozói létszámú cégeknél jelentős, továbbá ott, ahol rendszeres vagy gyakori a külső személyzeti tanácsadók megbízása.

Arra a kérdésre, hogy mi alapján választanak személyzeti tanácsadót, spontán módon legtöbbször az árat említették a megkérdezettek. Kiemelkedően fontos tényező emellett az, hogy a kiválasztás mennyi időt vesz igénybe, valamint az, hogy a szakembereket toborzó cégek milyen hírnévvel, tapasztalattal bírnak. (TTE)

Munkatársunktól