Megugrik a telek ára a Velencei-tónál
Ingatlanforgalmazók szerint várható volt, hogy a fővároshoz viszonylag közeli és az M7-es felújítása után javuló megközelítési lehetőséggel bíró velencei térségben az ingatlanok jelentős részét állandó lakhatásra vásárolják. Az utóbbi években benépesült a Velencei-hegység, a Bence-hegy és környéke. Népszerű a kellemes környezetű Agárd és az infra-
struktúrával maximálisan felszerelt Gárdony. A vízparti vagy az ahhoz közeli, még beépítetlen építési telkek a legnépszerűbbek, amelyek már csak csökkenő számban találhatók.
Sokan eladják a fővárostól messzebb lévő üdülőingatlanaikat, és Budapest 40-50 kilométeres vonzáskörzetében vesznek viszonylag jó minőségű, esetleg vízparti, vízparthoz közeli vagy panorámát nyújtó hegyoldalon ingatlant. A Csepel-szigeti építkezések ennek jegyében folynak.
Az önálló üdülő- és lakásingatlanok adásvétele 1997-2000 között meglehetősen szerény mértékű volt. A családiház-forgalom - Siófok, Szigetszentmiklós és Szentendre kivételével - szinte valamennyi üdülőövezetben leállt, a piac 2000-ben kezdett élénkülni, a múlt évben folytatódott, a kedvezményes hitelkonstrukció eredményeként.
A többlakásos sorházban lévő lakások értékesítése a vizsgált térségek mindegyikében élénk volt, évi 10-20 százalék közötti átlagár-növekedés mellett. Főként a Budapesthez közel eső Szentendrén és Szigetszentmiklóson szöktek magasra az árak. Az értékesített lakások száma ugyanakkor folyamatosan csökkent, az eladásra felkínálható lakásállomány érzékelhetően kifogyóban van.
A Dunakanyarban Leányfalut, Szentendrét és Pomáz jelentős részét állandó lakosok lakják. A Duna túloldalán lévő Nagymarosra és Zebegénybe is sokan költöztek ki a közelmúltban, a viszonylag jó vasúti közlekedés és a 2/a autóúton való megközelíthetőség gyorsította ezt a folyamatot. E helységek népessége jelenleg is gyarapszik. Itt a panorámás üdülőingatlanok a kelendőek, áruk attól függ, hogy kül- vagy belterületen fekszenek-e, milyen a kilátás, a közműellátás és a megközelíthetőség.
Külterületi telkek - 3 százalékos beépíthetőséggel - négyzetméterenként 600-1200 forintba kerülnek. Belterületi, üdülőövezeti telek - 15 százalékos beépíthetőséggel - 1000-2500 forint/négyzetméter áron cserélnek gazdát. Belterületi építési telkek - 30 százalékos beépíthetőséggel - 5000 forint/négyzetméter áron kelnek el. Az árszint a Balaton-parti telkekéhez hasonló. Duna-parti telket 15-20 ezer forint/négyzetméter áron lehet venni. Faház - 250-300 négyzetméteres telekkel - 2-4 millió forint. Kicsi, régi építésű téglaház, amely akár állandó lakás céljára is felújítható, illetve átalakítható, 6-10 millió forint. Nagyobb, modernebb házak ára 15 millió forintnál kezdődik, felső határ értelemszerűen nincs.
A Tisza-tó az ország keleti részén fekvő, a horgászást és a vízi sportot kedvelők üdülőparadicsoma. A pár évvel ezelőtti ciánszennyeződés természetesen visszavetette a tó és környékének forgalmát. Mára már a szennyeződés megszűnt, a tó kitűnő adottságai miatt az érdeklődés várhatóan fokozódik e területen is. A ciánszennyezés előtt jelentős mértékű volt az üdülőingatlanok iránti német és osztrák kereslet. Ezt a lendületet vetette
vissza a folyó szennyeződése, valamint az ingatlanpiac általános visszaesése. Telkek 1300-3000 forint/négyzetméter áron vásárolhatók, 50-60 négyzetméteres régi ház 5 millió, új ház 8-10 millió forint körüli áron cserél tulajdonost.
A Balatonnál a víztől távolabb fekvő, hatvanas-hetvenes években épült üdülőingatlanokból túlkínálat van. A vízhez közel eső telkek ára 20 ezer forint/négyzetméter, az északi parton lévő panorámás telkek négyzetméterára 10 ezer forint, mintegy fele a déli partszakasz ingatlanárainak.
Viszonylag új üdülőforma az apartmanház, amely a hetvenes évek végén-nyolcvanas évek elején kezdett terjedni, főleg Balatonfüreden, Siófokon, Keszthelyen. Ezüstparton lévő apartmanházakban 35-100 négyzetméteres lakásokat kínálnak 10-30 millió forint közötti áron.
Az üdülőtulajdonosok egy része üdülőik kiadásával foglalkozik. A rövidülő üdülési szezon, a növekvő kínálat, a csökkenő kül- és belföldi vendégéjszaka miatt azonban egyre kevesebbeknek nyújt elfogadható bevételi forrást.
A dráguló közlekedési és egyéb költségek miatt sokan megváltak, illetve meg kívánnak válni üdülőingatlanaiktól. Az ingatlanforgalmazók szerint a külföldiek egy része is eladja nyaralóját, mert kiderült, hogy nehezen tudják karbantartani, és messze van lakhelyüktől. Egyidejűleg azonban újabb külföldi vásárlók jelennek meg, főként német nyelvterületről.
A külföldiek főként telket keresnek, amelyre - ízlésük és anyagi lehetőségük szerint - üdülő-, illetve lakóingatlant építenek. A külföldi vásárlók többsége a Balaton északi partját részesíti előnyben, 200-300 négyszögöles telken 40-50 négyzetméteres, nem túl frekventált helyen fekvő üdülő ára 10 millió forint, ugyanennyi a leromlott állapotú, komolyabb felújítást igénylő, 60-80 négyzetméteres parasztház. A hatvanas-hetvenes években épült, 80-100 négyzetméter alapterületű üdülők 18-20 millió forintba kerülnek.
VG-összefoglaló
