Csúcskategóriába ugró reklámszakemberek
Magasan kvalifikált reklámszakembereket kívánnak képezni ősztől a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának budapesti kihelyezett tagozatán. Igaz, a képzés költséges, hiszen egyetlen szemeszterért negyedmillió forintot kell a jelentkezőknek kifizetniük, a reklámszakmában elhelyezkedőket azonban magas fizetéssel kecsegtetik leendő munkaadóik.
A Nemzetközi Reklámszövetség (IAA) akkreditációját is elnyert Kommunikációs Akadémián a legszínvonalasabb képzésben részesülhetnek a hallgatók - állítja Sas István reklámfilmrendező, az iskola alapítója. Mint mondta: a leendő kreatív és médiatervezőket, kutatókat, ügynökségi menedzsereket a magyar reklámpiac vezető ügynökségeinek szakemberei oktatják. Sas István hangsúlyozta: noha a reklámszakemberek honoráriuma nem éri el a bankszféra felső vezetői pozícióiban "forgó" béreket, a szakma vezető menedzserei piacképes keresetet kapnak nem kevés kreativitást igénylő munkájukért.
Gulyás Gábor, a Kommunikációs Akadémia másik alapítója elmondta azt is: számításaik szerint a megszerzett diploma azonnali elhelyezkedési lehetőséget jelent a pályakezdőknek, akik akár rögtön menedzseri pozícióba is kerülhetnek, melyhez 200-300 ezer forintos fizetés párosulhat startpénzként. Csak összehasonlításul: egy reklámirodában asszisztensként elhelyezkedő kezdő reklámszakember ma 120-160 ezer forintot kap. Szakemberek szerint egyébként a reklámügynökségeknél nincsen munkaerőhiány, a felvevőpiac azonban mégsem tekinthető teltnek, hiszen a cégbírósági bejegyzése alapján működő 2000 reklámcég közül mindössze 100-150 társaságnak a gyakorlati profilja a reklámszakma, közülük is ténylegesen mindössze 60-80-an uralják a piacot.
Az alapítók egyébként másoddiplomás elitképzést terveznek indítani, amelynek keretében évente várhatóan legfeljebb 100-an kapnának oklevelet - mondják az alapítók.
A képzés első két félévében általános ismereteket tanítanak majd, míg a második évben szakosított képzés folyik, amelynek célja, hogy a gyakorlati szakemberek a reklám és a marketingkommunikáció bármely területén megállják a helyüket. Ennek érdekében a művészeti iskolák szintjén kívánnak alkalmat nyújtani a kreativitás kibontakoztatására. Kiemelt szempontként jelenik meg a kitűzött tervekben, hogy levegyék a terhet a reklámügynökségek válláról a továbbképzési feladatokat tekintve, hiszen a cégek sokszor nem kevés időt, esetenként pénzt áldoznak a munkatársaik gyakorlati felkészítésére.
Az IAA-akkreditációval ajánlott diploma egyébként azt is jelenti, hogy a megszerzett reklámszakmát a nemzetközi porondon is elismerik. Az ilyen típusú oklevél birtokában külföldi reklámirodában akár az itthoni keresetek sokszorosáért is munkát vállalhatnak.
Simon Krisztián
