Dollárnyomás a hazai exporton

Alapvetően rontotta a dollárban elszámoló magyarországi exportőrök helyzetét az amerikai valuta forinthoz, majd az euróhoz képest is csökkenő árfolyama. Ebben nemcsak az USA-ban eladó (Richter, Egis), hanem a volt szocialista országokba árut szállító vállalatok (Pápai Hús) is érintettek. Ám a komolyabb veszteségeket elkerülhetik azon cégek, amelyek már korábban fedezeti ügylettel biztosították magukat az árfolyamváltozások ellen.

A helyzet nyertesei ugyanakkor a dollárhiteleket felhalmozott cégek (Csepeli Fémmű, Danubius), és hasonlóan jól jártak a dollárért vásárló (Mol, TVK, Prímagáz) társaságok is.

A magyar gépipari cégek 97 százaléka érdekelt az exportpiacokon, így az árfolyamváltozások érzékenyen érintik a vállalkozásokat - mondta lapunk érdeklődésére Farkas István, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének (Magosz) főtitkára. Az import viszonylag kicsi, hiszen az alapanyagot főleg a hazai beszállítóktól szerzik be. Ám a forinterősödésen kívül a gépgyártóknak a minimálbér-emelést is ellensúlyozni kellett, viszont a gépipar a kohászattal ellentétben nem kap védelmet. A gépipari cégek nyolcvan százalékának kivitele az uniós országokba irányul, a dollár gyengülése az USA-ba szállító Rábát, valamint a kelet-európai régióba exportáló cégeket érintheti kedvezőtlenül.

A Rába Rt. fő exportpiaca az Egyesült Államok, ahol enyhe fellendülés tapasztalható, így a járműipari társaság ott 2002-ben tízszázalékos növekedést vár, idei amerikai exportja elérheti a 48 millió dollárt. Lengyel Péter pénzügyi igazgató szerint a dollár gyengülése miatt az idei második negyedév exporteredményében az első három hónaphoz képest nem lesz jelentős romlás.

Az év első négy hónapjában hétmilliárd forintos forgalmat bonyolított le az USA-ban a Csepeli Fémmű Rt. Szabó Zsolt vezérigazgatótól megtudtuk, hogy a dollár gyengülése kettős hatással volt a cég gazdálkodására. Az eladásnál jelentkező negatívumot ellensúlyozza, hogy a cég hitelállományának 90 százaléka devizában van, s azért veszik az alapanyagot is. Ha a társaság hitelállománya forintban lenne, az tetemes veszteséget jelentene a cégnek, így az első négy hónap mérlege "csak" mínusz 20 millió forint, amit kezelni tudnak.

A legnagyobb tőzsdei társaságokra eltérő hatása van a dollár gyengélkedésének. A Mol egyértelműen a helyzet nyertesének nevezhető, hiszen fő nyersanyagaiért amerikai devizával fizet, miközben bevételeinek nagy része forintban keletkezik. Tovább javítja az olajcég helyzetét, hogy jelentős dollárhitel-állományal rendelkezik, amin a zöldhasú gyengülése esetén árfolyamnyereséget számolhat el.

A Matáv és az OTP kevéssé kitett a dollárárfolyam ingadozásainak, mivel kiadásaik és bevételeik döntő része forintban jelentkezik. A távközlési cég ugyan jelentős devizaadóssággal bír, ám ennek legnagyobb része euróalapú.

A Richtert és az Egist már érzékenyebben érintik a közelmúlt devizapiaci eseményei, ugyanis mindkét gyógyszeripari vállalat árbevételében jelentős részt képvisel a dollárelszámolású export. A komolyabb veszteségeket ugyanakkor ellensúlyozhatja, hogy a két társaság már korábban fedezeti ügyletek kötésével biztosította magát az árfolyamveszteségek ellen. Hasonló helyzetben van a jelentős amerikai exportot lebonyolító Rába, a gépipari cég szintén fedezeti ügyletekkel próbál védekezni.

A Molhoz hasonlóan profitál a dollár gyengélkedéséből az alapanyagot szintén főként amerikai deviza ellenében beszerző Prímagáz is, valamint a Tiszai Vegyi Kombinát. A Danubiusnál enyhe árfolyamnyereség képződhet a szállodatársaság dollárhitelein, a bevételek azonban inkább az euróhoz, a kiadások pedig a forinthoz kötődnek. Az alapvetően dollárelszámolású NABI-nál legfeljebb az okozhat gondot, hogy fokozatosan növekszik az amerikai valutával szemben felértékelődő forintköltségek aránya.

Amíg a dollár és az euró árfolyama viszonylagosan egyenlő mértékben csökkent a forinthoz képest, addig cégszinten némi kiegyenlítődést tapasztaltak, mivel a Pacific Óceán Kft. döntően a volt szocialista országok dolláros piacaira exportált, és az import nagyrészt az eurós piacról történt - mondta Pribil György, a cég ügyvezető igazgatója. A gond az, hogy az utóbbi hetekben a dollár némileg már az euróhoz képest is gyengült, így a veszteségek egyre nagyobbak. A mintegy 2,5 milliárd forint árbevételű magáncég tavaly 400 millió forintos exportárbevételt ért, ennek felét az orosz export tette ki. A tavalyi kivitel után - a forint erősödése miatt - 24-25 milliós veszteséget könyvelhet el, az ideivel ugyan még nem kalkulált, de sokat jelez az, hogy hetekkel ezelőtt 280 forintos dollárral számolt, napjainkban viszont magyar pénzben csak mintegy 260 forint ütheti markukat a dollárbevétel után. Mivel a külföldi partnereket nem érdekli, hogy a forint/dollár arány nálunk miként alakul, exportárat amúgy sem tudnak emelni, viszont a munkabér és az egyéb költségek lassan az eddigi hasznot is felemésztik. Holott magában az exportban hatalmas lehetőségeik volnának. Pribil György szerint prémium termékeikből, a lekvárokból és más gyümölcsalapú élelmiszerekből az orosz piaci terjeszkedés esetén olyan mennyiséget el tudnának adni, hogy az exportot a legutóbbi 400 millióról akár jövőre egymilliárd forintra növelhetnék.

Az újabb forinterősödés miatt az érzékelhető, hogy minden egyes dollárbevételnél 6-7 forint vesztesége van a cégnek - mondta Móczár István, a Pápai Hús Rt. vezérigazgatója. Ám nem tudja, hol a határ, ameddig a forint értéknövelésében egyelőre indokolt elmenni. Ugyanis az ilyen ütemű erősödés a 24 milliárdos árbevételű s ennek 40 százalékát exportáló cég esetében egyértelműen az export gátjává válik - jelentette ki. Az importtal ezt már végkép nem tudja a cég ellensúlyozni, mert annak aránya a kivitelhez képest alig 10 százalék. A pápai cégnek tavaly 150 millió forint körüli veszteséget okozott a forint árfolyamváltozása.

A tésztagyártókat, illetve -exportálókat is kedvezőtlenül érinti az árfolyam változása - mondta Káhn Norbert, a Gyermely Rt. kereskedelmi igazgatója. A cégcsoport tavalyi konszolidált árbevétele mintegy 11 milliárd forint volt, ennek valamivel több mint a felét, 5 milliárd fölötti összeget tett ki a száraztészta, aminek 2 százaléka származott exportból. Mivel a csomagoló- és a nyersanyagokat teljesen itthon szerzik be, az árfolyamveszteség kiegyenlítésére szinte semmi esélyük sincs. (FI-HÉ-OP)

munkatársainktól