Lassan növekszik a hazai háló

Jelenleg mintegy 39 ezer háztartásban fizetnek elő a Matáv július elsejével megszűnő Mindenkinek csomagjára. Bár hivatalos adatok nem láttak napvilágot, becslések szerint egy átlagos előfizető napi 3-4 órát használja a csomagot - fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Németh Attila, a megszüntetést hevesen ellenző Netért egyesület elnöke. A hétköznap hat, hét végén és ünnepnap pedig három óra után a helyi hívások vonatkozásában átalánydíjas telefonhasználatot lehetővé tevő konstrukciót a Matáv saját indoklása szerint egyrészt a liberalizált piac követelményeihez nem igazodó volta miatt szüntette meg. A másik ok a keletkező tetemes veszteségek kiküszöbölése.

A Netért adatát figyelembe véve a csúcsidőn kívül átlagosan felszámított 4,5 forintos percdíj alapján az átalánydíjhoz képest a csomagra előfizetőknek akár több tíz ezer forintos megtakarítása is lehet havonta. Ez pedig a távközlési cég oldaláról nézve relatív veszteség.

Az internethez Magyarországon mintegy 1,8 millió ember fér hozzá, napi rendszerességgel azonban csak körülbelül félmilliónyian használják - ismerteti az adatokat Németh Attila. Bár pontos felmérések nem készültek, tapasztalatuk szerint az elmúlt évben jelentősen lelassult a világháló terjedése, sőt a Matáv lépésével nem kizárt, hogy a szám még csökkenni is fog. Kétségtelen ugyanis, hogy az internet terjedésében fontos szerepet játszott a Matáv átalánydíjas konstrukciója, amelyet a most megszűnő Mindenkinek csomag és az este tíz óra utáni helyi hívások árának 150 forintos maximálása képviselt. A távközlési cég azonban a relatív veszteséget kiküszöbölendő, bízik az internetezéshez szokottak fizetőképességében, s a szolgáltatásokért felelős leányvállalata, az Axelero révén reklámkampánnyal igyekszik átcsábítani a közönséget magasabb színvonalú, ám kétségtelenül költségesebb szolgáltatásokhoz.

Jelenleg előfizetői csoportok, társadalmi szervezetek, pártok tiltakoznak az átalánydíjas konstrukció megszüntetése ellen, félve, hogy Magyarországnak így nehezebb lesz behozni a Nyugat-Európával szemben az internetes elterjedtség terén meglévő 20-40 százalékos lemaradását.

Munkatársunktól