Matáv: hány bolha győz le egy elefántot?

Hatalmas léptekkel haladt előre az elmúlt években a hazai távközlés: megszűnt a telefonra várakozók sora, terjed a mobiltelefon, mind több otthonban van kábeltelevízió, megjelentek a vállalati kommunikációra szakosodott cégek, s az otthoni internetelérés sem irreális vágyálom többé. Nagy előrelépés ez ahhoz képest, hogy alig tíz éve még a Matáv teljes monopóliumával, bürokráciájával és sietősnek éppen nem mondható fejlesztéseivel uralta a teljes hazai távközlést.

Tavaly december 23-ával a Matáv utolsó kiváltsága is megszűnt a távbeszélő-szolgáltatások teljes liberalizációjával. Az árbevételének mintegy 60 százalékát eddig is piaci versenyben megkereső óriás helyzetében azonban a váltás ez idáig szinte semmilyen módosulást nem hozott. Sőt, úgy tűnik, hogy a teljes versenyre való felkészülésre bőséges időt kapó cég olyan sikeresen betonozta be pozícióit, hogy a fogyasztók aligha érzik egyhamar a verseny előnyös hatásait.





>> Jókor kezdett felkészülés



2000-ben a Hírközlési Főfelügyelet adatai szerint a magyar távközlés és műsorszórás összes bevétele 906 milliárd forint volt. A piaci viszonyokat jól érzékelteti, hogy ebből a Matáv egymaga 446 milliárdot produkált, melyről aligha mondhatnánk, hogy az elmúlt években csak ült volna babérjain (monopoljogain). Nagyon tudatosan készültek a piacnyitásra. Alaposan átalakították az ügyfélszolgálati rendszert, külföldi terjeszkedésbe kezdtek, teljesen új típusú termékekkel (vállalatirányítási rendszerek) jelentek meg, a lakosságot pedig az OTP Bankkal és a Mollal közösen kibocsátott Multipont kártyával igyekeznek magukhoz kötni.

A hagyományos vezetékes távközlési szolgáltatást sorra egészítették ki új területekkel, kihasználva, hogy az előbbiből jókora extraprofitot zsebelhetnek be. Kábeltelevíziós hálózatokat vásároltak, internetszolgáltatásba és vállalati kommunikációs termékek kialakításába fogtak, sőt, a cég piacvezető lett a mobiltelefóniában is.

Persze az egykori állami cég mindezt aligha hajthatta volna végre saját erőből. Hatalmas előnyt jelentett az 59,49 százalékban tulajdonos Deutsche Telekom (DT) megjelenése (a magyar államnak csak egy szavazat elsőbbségi, "aranyrészvénye" van): szakmai tulajdonosától nemcsak technológiát és szaktudást, de jókora tőkeerőt is kapott a magyar leánycég.

Közben a csoport minden legális adminisztratív eszközzel igyekszik meggátolni a versenytársak megjelenését. Például ahhoz, hogy a helyi beszélgetések piacára is bejusson egy új szolgáltató, a Hírközlési Felügyeletnek (HíF) el kellene fogadnia a Matáv előfizetői érpárhoz való hozzáférésről szóló referenciaajánlatát. Az első ilyen javaslat olyannyira irreálisra "sikerült", hogy azt a felügyelet november 19-én elutasította. A cégnek ugyan újabb ajánlatot kellett készítenie, ám annak összetettsége miatt ennek kiértékelésével a mai napig sem végeztek. Ezzel sikerült a Matávnak további jó fél évvel megtoldani monopóliumát, ugyanis álláspontja szerint az ajánlat elfogadásáig senkivel sem köteles szerződni. Persze érthető az elkeseredett kapaszkodás: a 1998-as német liberalizáció nyomán ugyanis a DT a belföldi távolsági hívások egyharmadát elvesztette.





>> Vezetékes telefónia



A magyar telefonpiac 54 primer körzetéből 39-ben közvetve (Emitel) vagy közvetlenül a Matáv a helyi szolgáltató, saját bevallása szerint részesedése 80 százalék feletti. Ezen a piacon a legfontosabb kérdés a távolsági hívások bevételének megosztása, hiszen minél kisebb egy körzet, annál több az onnan kimenő s annál kevesebb az oda beérkező, illetve a helyi hívás. Miután a legtöbb helyen a Matáv a helyi szolgáltató, s a két körzet közötti továbbítás is a cég monopóliuma volt, a tőzsdei társaság mindig jól járt.

December 23-án megszűnt a Matáv koncessziós monopóliuma (a többi szolgáltató legkésőbb november 22-én veszíti el kiváltsá-gait), vagyis ezután elvileg bárki megválaszthatja, hogy mely céggel kívánja helyi, távolsági, illetve nemzetközi hívásait lebonyolítani. Előhívó számot mindjárt hatan is kértek, így ma már elvileg az ETel, a Vivendi-Fon, a Vivendi-Com, a PanTel és a Novacom is dolgozhatna a piacon, ám ez utóbbi már eleve nem kíván teljes körű távközlési szolgáltatást nyújtani.

A versenyre való felkészülés jegyében fokozatosan átalakították a díjrendszert: az előfizetői díjak látványosan megemelkedtek (2000 elején közel 50 százalékkal), míg a percdíjakat szerényebb mértékben növelték. Ennek elsődleges hozadéka a jól tervezhető, fix bevétel megugrása lett. Közben - részben az előfizetők költségén - igyekeztek modernizálni is: folyamatosan emelkedik a jobb minőségű szolgáltatást ígérő ISDN-vo-nalak aránya, amiért jóval magasabb előfizetési díjat szed be a társaság. Minden bevételduzzasztó igyekezetük ellenére (vagy inkább éppen amiatt) tavaly először csökkent - igaz, nem túlságosan - a vezetékes fővonalak száma. Közben első fecskeként a Vivendi megjelent a távolsági hívások piacán, ám 7-18 százalékkal alacsonyabb árai alig ötezer ügyfelet csábítottak át. (A céggel még a liberalizáció előtt állapodtak meg a hálózat-összekapcsolásról.)

Ha a verseny be is indul, egyelőre csak a távolsági hívásoknál tapasztalhatunk majd változást, ugyanis a helyi beszélgetések lebonyolításához az előfizetőkhöz vezető érpárhoz is csatlakoznia kéne minden alternatív szolgáltatónak, ami a Matáv telefonközpontjaiban elhelyezett igen drága, darabonként akár 20 milliós berendezéseket igényelne, ráadásul a piacvezető tetemes, állítólag 3-4 milliós havi bérleti díjat is kérne a tárolásért. (Ez a díj az alternatív szolgáltatók aligha objektív megítélése szerint lehetetlenné tenné a nyereséges szolgáltatást.) Nem csoda, hogy a legélénkebb küzdelem a nagy forgalmat generáló vállalati szféra távolsági hívásaiért folyik. (A PanTel és a Novacom például nem is tervezi megjelenését a lakossági piacon.) Ennek ellenére ma még igen messze vagyunk a tavaly ígért 30-40 százalékos árcsökkenéstől, amit az is nehezít, hogy még mindig nincs megoldva a hívószámok hordozhatósága.

A távolsági vezetékes hívások helyettesítője, a már évek óta itthon is elérhető internetalapú hangtovábbítás (VoIP) alig 6-8 milliárdos volt tavaly, ráadásul önmagával versenyez az óriás: a piac 68 százalékát lefedő legnagyobb négy cég között ugyanis - a Kiwwi és a Pannon GSM mellett - a Matávot és a Westelt találjuk.





>> Internetszolgáltatás



Ma a felnőttlakosság 18 százaléka fér hozzá az internethez, ami jelentős lemaradás a 32 százalékos európai átlaghoz képest, nem is beszélve az Egyesült Államok 50 százalékos eléréséről. (Igaz, tavaly az előfizetők száma 30 százalékkal emelkedett, de így is csak 300 ezer közelébe jutott.) E mögött a hozzáférés viszonylagos drágasága is áll. Ezért is született rendelet a telefonbevételek megosztására az internetszolgáltatókkal, ám a Matáv ezt is igyekezett késleltetni: megtagadta a fizetést, kijelentve, hogy a rájuk eső díjat ezután a mintegy 150 hazai szolgáltatónak magának kell kiszámlázni és beszedni. A Hírközlési Felügyelet ugyan szabálytalannak ítélte az eljárást, és januárig visszamenőleg fizetésre kötelezte a céget, ám az ezzel öt hónapot nyert, ráadásul bejelentette: a határozatot bíróságon támadja meg.

Az ügyfelekkel sem éppen felhőtlen a kapcsolat: már 2001 elején is felvetődött, hogy megszüntetik a 150 forintos kedvezményt és a Mindenkinek csomagot, de az idén július 1-jétől ez - a bojkottfelhívások és tüntetések ellenére -, úgy tűnik, tényleg bekövetkezik, annak dacára, hogy az átalánydíjas csomag bevételén még az internetszolgáltatókkal sem kellett osztozkodni. A mögöttes indokok egyértelműek: amikor bevezették az éjszakai kedvezményt, a Matáv éjszakai kihasználatlan kapacitásait szerette volna eladni. Ez olyan jól sikerült, hogy átestek a ló túloldalára: mára már a helyi hívások időtartamának 40 százaléka erre az eredetileg pangó időszakra esik (38-39 ezer előfizető használta a havi 4 ezer forintos csomagot).

Ráadásul az internetezők aligha tudnak a mostani áremelés hatására más megoldások után nézni. Itthon ugyanis inkább a napi néhány órás használat esetén olcsóbb, de lassúbb keskenysávú (modem, ISDN) elérést használják, szemben a gyorsabb, ám egyelőre csak a tehetőseknek megfizethető szélessávú (ADSL, kábel) csatlakozási módokkal. Emellett - csak nehezen értelmezhető, több száz milliós veszteséget emlegetve - a Matáv a nem dial-up kapcsolatoknál is meghatározó szerepet játszik, így részben éppen a társaság idézi elő a drágaságot, hiszen az ő árait követik a versenytársak. A Matáv ugyan azzal védekezik, hogy a piacon verseny van, de hát melyik szolgáltató adná olcsóbban termékét, ha a kisebb költségű helyettesítő termék éppen most szűnt meg, s az idén akár 50-100 százalékkal is gyarapodhat a netezők tábora? (Érdemes kivárni, hátha valaki a mai árakon is áttér, így csak nagy lemorzsolódás esetén mozdulnak lefelé az árak.)

Az internet kulcsszerepét a Matáv számára jól mutatja, hogy június elején a vállalati piacon 43, a lakosságin 51 százalékos részesedést felmutató Axelero 4 milliárdos tőkeemeléséről döntöttek, hogy terjeszkedését finanszírozni tudja.





>> Mobiltelefon



2001-ben a mobil-előfizetők száma meghaladta a vezetékes fővonalak számát, s a telítődést legkorábban csak ez év végére várják: miközben ma 100 emberre itthon 55 rádiótelefon jut, az EU tagországaiban ez a szám 72, igaz, ez tavaly már nem növekedett. A

piac a vezetékes telefóniának csak részben lehet konkurense, hiszen a mobil személyeket, a vezetékes vonal inkább intézményeket, szervezeteket tesz elérhetővé. A magánjellegű csevegések elvesztése ellen pedig jó előre bebiztosították magukat: a piacvezető Westel 100 százalékos tulajdonosaként az árbevétel egynegyede, a nyereség egyharmada már a mobilpiacról származik. (Egyes becslések szerint a Matáv teljes értékének 47 százalékát a Westel adja.)

Az elkövetkező időszakban aligha kell a Westelnek pozíciói meggyengülésétől tartania: a Pannon GSM egyelőre a tulajdonosváltással lesz elfoglalva (a Telenor szerezte meg a részvények 100 százalékát), de a széttagoltság megszűnése mindenképpen intenzívebb versenyt ígér. Az etikátlannak minősített reklámja miatt nemrég a Matávval élesen szembekerülő Vodafone egyelőre létének megalapozásán dolgozik, hiszen hiába emelkedik látványosan részesedése, a jobb eladási mutatók mögött nagyobb kedvezmények s így kisebb egy ügyfélre jutó bevétel áll.

A Westel csillogása azonban nem kerülte el a DT figyelmét sem: az utóbbi hónapokban felröppent a hír, hogy mobilos érdekeltségéhez, a T-Mobile-hoz csatolná a magyar céget. (Erre a sorsra jutna a macedón, horvát, szlovák és ukrán rádiótelefon-érdekeltség is.) Ezzel a hamarosan tőzsdére vinni kívánt német társaság sokkal vonzóbb lenne a befektetőknek, vagyis többet fizetnének a papírokért, ami a DT számára létkérdés.





>> Kábeltelevízió



2001 végén a magyar háztartások 42 százalékában volt kábeltévé, s az előfizetők 55-60 százaléka a legdrágább csomagra fizet elő. A stabil bevételt kínáló üzletág jelentőségét tovább emeli, hogy a televíziós kábeleken szélessávú internetelérést is lehet nyújtani. A ma inkább érettnek tűnő piac ezzel egy csapásra újabb lendületet és fejlődési potenciált kaphatna, miközben a televíziós szolgáltatás továbbra is stabil nyereségtermelő lenne - ahogy ezt a piacvezető UPC-nél már ma is tapasztalhatjuk. (A 170 ezer háztartást kiszolgáló MatávkábelTv Kft. "csak" a második legnagyobb.)





>> Üzleti kommunikáció



A HíF becslése szerint tavaly mintegy 40 százalékkal, 70 milliárdosra bővülő piac immár 51 százalékát a Matáv mondhatja magáénak, amely nemrég létrehozta az üzleti megoldások üzletágat, ahol a profilban új elemként vállalatirányítási, járműkövető és videokommunikációs eszközöket is kínál. A 15 százalékos GTS és a 9 százalékos PanTel egyelőre reménytelenül távol van attól, hogy megszorongassa a piacvezetőt. Elemzők az idén is 20-30 százalékos növekedést jósolnak, így aligha kell a szolgáltatóknak vérre menő küzdelmet folytatniuk.





>> Nem fenékig tejfel



A gondokból azért a Matávnak is kijut. A DT sikertelen adósságkezelése nyomán a Matáv hitelbesorolását is rontották, s valószínűleg a pénzhiány is közrejátszott abban, hogy nemrégiben leköszöntek a bolgár telekommunikációs cég privatizációjáról. (Alig néhány héttel korábban a DT mondott le a Cesky Telecom megszerzéséről.) Februárban épp azon ADSL-kapacitások kiépítésével volt gond, amelyre most át kívánják terelni az előfizetőket. Közben a pénzhiánnyal küzdő DT mind jobb megtérülést kér számon magyar érdekeltségén, így Straub Elek elnök-vezérigazgató áprilisban már a hazai piac szűkösségéről panaszkodott. Nem csoda, hiszen az olyan versenytársak, mint a Vodafone, a Telenor, a Vivendi és a UPC, aligha hagyják kihasználatlanul a liberalizációt és a DT meggyengülését.

Most már csak az a kérdés, hogy a változatlan telefon- és emelkedő internetárakat bíráló kormány az azt előidéző Matávval közösen alakítja-e ki a nyár elejére ígért kedvezményes elérési lehetőségeket. Ekkor ugyanis ismét bebetonozná a cég (egyelőre?) monopolhelyzetét, amelyet egyesek szerint csak az változtatna meg, ha a különféle piacokon működő konkurensek felvásárlásával valaki egy erőben összemérhető holdingot kovácsolna össze.

Juhász péter