Túlzott topmenedzseri bérek?
Európában a magyarok támogatják legkevésbé, hogy egy csőd szélén álló vállalat vezetése létszámleépítés mellett döntsön. Míg Nyugat-Európában az elbocsátásokkal a lakosság 30 százaléka egyetért, a finnek és franciák pedig közel 50 százalékban hajlandóak az ilyen lépésekbe beleegyezni, Magyarországon a megkérdezettek mindössze 21 százaléka mutatott ez irányban megértést - állapította meg a Gfk Piackutató Intézet és a The Wall Street Journal Europe együttműködésében a közelmúltban végzett közvélemény-kutatás.
Tapasztalatuk szerint míg a nyugat-európaiak egyharmada várja el, hogy az elbocsátások a vállalati tanácsok vagy szakszervezetek egyetértésével történjenek, Közép-Európában csak minden ötödik polgár igényli ezt. A Magyarországon mért 38 százalékos mutató tehát e tekintetben is kimagasló, és Németország mögött - ahol a lakosság 55 százaléka várja el létszámleépítések kapcsán az érdek-képviseleti kontrollt - Európában az ötödik legmagasabb érték.
A tizennégy európai ország 13 ezer polgárának személyes megkérdezésén alapuló felmérés a közvéleményben a vállalatvezetés irányában meglévő attitűdöket vizsgálta. Ennek során úgy tapasztalták, hogy Európában a polgárok 70 százaléka sokallja a legfelsőbb vezetők jövedelmét, azonban csak egyharmaduk véli őket kifejezetten túlfizetettnek. A legmegértőbbnek a dánok mutatkoztak, közülük minden második ember elégedett a csúcsvezetői jövedelmekkel. Az átlagtól leginkább a britek térnek el, ott a megkérdezettek közel kétharmada tartja túlfizetettnek a topmenedzsereket. Hasonló véleményt Magyarországon a megkérdezettek 48 százaléka képviselt.
A felmérés tapasztalata szerint a fiatalok megértőbbek a kérdésben. A 14-29 éves magyarok ugyanis csak 43 három százalékban mondták azt, hogy a csúcsvezetők érdemen felüli jövedelmet kapnak, a 30-49 évesek már 47, az 50 éves és annál korosabb megkérdezettek pedig már 52 százalékban voltak ezen a véleményen. Három nyugat-európai polgárból átlagban kettő támogatja ennélfogva, hogy a felső vezetőket törvény kötelezze jövedelmeik nyilvánossá tételére.
Közép-Európában a válaszadók négyötöde ért vele egyet, ezen belül a lengyelek 85 százalékban pártolnák az elképzelést, Magyarországon a kutatás pedig csak 55 százalékos támogatást mutatott ki. A tapasztalatok szerint a nyilvánosságot kikényszerítő törvényeket az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és alacsonyabb jövedelműek, valamint a nem városiak támogatják jobban.
A kontinens lakosainak 83 százaléka véli úgy, hogy az igazgatósági elnökök elsősorban saját érdekeikkel törődnek, ennélfogva jövedelmeik állami szabályozását, illetve felső korlátok megállapítását Nyugat-Európában 56, Közép-Európában 76 százalék támogatná, a magyar megkérdezettek 63 százaléka értene egyet az ez irányú szigorítással.
A vén kontinensen nagy az összhang a tekintetben, hogy ha a gazdasági helyzet kedvező, akkor abból ne csak a felső vezetés profitáljon. Ötből átlagosan azonban csak két ember támogatja, hogy a részvényárfolyamok emelkedésével nőnie kell minden alkalmazott bérének. (MDE)
