Győznek a nyugati márkák
Miközben Nyugat-Európában a háztartási készülékek iránti kereslet jelentősen esik, a kontinens keleti felén töretlen a vásárlók lelkesedése. A gyártók ezért egyre több üzemet létesítenek a régióban, és komoly ráfordítással igyekeznek a közönséggel megismertetni újabb és újabb termékeiket, fönntartva eladásaik lendületét.
Ez a piac ugyanis rendkívüli fejlődés előtt áll - fogalmaz a Handelsblattnak Wolfgang König, az Electrolux európai piacokért felelős vezetője. Szerinte a keleti piac 11,5 millió készüléket vesz föl, míg a németországi évi 14 milliót. A méret tehát számottevő, a tavalyi ötszázalékos bővülés pedig különösen kedvező kilátásokat sugall. A keleti régióban nagyrészt a nyugati konszernek révén a kereskedelem szerkezete is fejlődik.
Mára a piac összes fontos szereplője megvetette a lábát a térségben, többségében ugyanazt a stratégiát követve: felvásárolták a helyi gyártókat, ezzel értékesítési csatornát biztosítottak maguknak, amelyen fokozatosan saját márkáikat helyezték előtérbe. Mivel ez utóbbiak marketingje általában vonzóbb a fogyasztóknak, a helyi márkák lassan történelemmé válnak.
"Már nincs is helyi márkánk, mindent átállítottunk saját konszernmárkánkra" - nyilatkozta Wolfgang König. A nyugati márkák sikere a Handelsblatt szerint elsöprő: Lengyelországban 60, Magyarországon 90 százalékos a részarányuk.
Kevés kivétel azért akad. A szlovén Gorenje, a litván Snaige és a lengyel Amica még helytáll, a három tőzsdei társaság már nyugati irányban is terjeszkedik, megvásárolva egy dán üzemet. Ám középtávon rájuk is a felvásárlás sorsa vár Bernhard Horak, a BSH Bosch und Siemens Hausgerate GmbH kelet- és észak-európai értékesítési igazgatója szerint. Ezt látszik alátámasztani, hogy a legnagyobb lengyel hűtőszekrény- és mosógépgyár csak az idén márciusban került új kezekbe, az amerikai Whirlpool az Electroluxszal 24 millió dollárt fizetett érte.
A kontinens keleti fele már igazodott a nyugatihoz: e téren egységes piacról beszélünk - vélik az Electroluxnál. A Bosch Siemens termékpalettája viszont néhány országban eltérést mutat, az orosz fogyasztók megnyerése végett például Oroszországban gáztűzhelyt is forgalmaz. Ám nem mondható, hogy a keleti piacok igénytelenek és csak az olcsóbb termékeket keresik: a Bosch Siemens már rég nem az olcsó Constructa márkára koncentrál, hanem saját nevén, illetve a prémium márkának számító Gaggenau néven forgalmazott termékeivel is komoly árbevételt ér el.
Kelet-Közép-Európa a termelés szempontjából is vonzó helyszín. Lengyelországban egy munkaóra ára két euró, ugyanaz Németországban 24 euró. A csatlakozásra váró országokkal már a vámok sem jelentenek komoly gondot, így az Electrolux a fagyasztóládák után a porszívók gyártását is Magyarországra hozta, Lengyelország pedig a nürnbergi gyár terhére fokozhatja a jövőben a szárítógyártást.
Az Electroluxszal, a Whirlpoollal és a Merlonival ellentétben azonban a Bosch Siemens új utat jár a térségbeli terjeszkedésekor. Felismerve, hogy az átalakítás túl hosszadalmas és költséges lenne - rögtön saját üzemeket épített, nemrég például Lódzban egy mosó- és mosogatógépgyárat. (MDE)
