Tartja magát az európai szabadidőipar
A tavaly szeptember 11-én bekövetkezett terrortámadás ellenére az európai szabadidőipar továbbra is jól teljesít, tavaly nem tapasztaltak számottevő visszaesést az öreg kontinensen - derül ki az Ernst & Young Európai turizmus- és szabadidő-fejlesztés, 2002 című tanulmányából. A tanácsadó cég 21 európai ország mintegy 400 szálloda-szabadidő ipari cég igazgatóját kérdezte meg. A forgalom a régió egészében, szinte minden szektorban nőtt, habár ez a növekmény hasonló költségemelkedéssel is járt, különösen a személyzeti kiadások terén. A nyereség/haszonkulcs az előző évivel azonos szinten maradt. Örvendetes a társaság szerint, hogy az Európán belüli régiók többségében nőtt az utasok száma, habár ezt többnyire a belföldi turisták számának emelkedése okozta.
Mindamellett 2001 negyedik negyedében a külföldi ügyfelek számának csökkenése különösen a nagyobb vállalatokat (500 vagy ennél több alkalmazott) érintette. Az utazási, szálloda- és rendezvényszektor érezte meg leginkább a piac szűkülését. Figyelemre méltónak nevezik, hogy térségünkben a piac szereplői optimistábbak voltak, és nagyobb befektetési hajlandóságot mutattak a következő 12 hónapra, mint a nyugat-európai társaságok. Itt meg kell jegyezni, hogy a szórakoztatásra, élményszerzésre specializált vállalatok voltak a legoptimistábbak, 40 százalékos befektetésnövekedést jósolva, míg az utazási-utaztatási cégek inkább pesszimistáknak tűntek a befektetési hajlandóság ugyanakkora csökkenésével számolva, mint amennyit a másik szektor emelkedésre jósolt. A következő három év tervezett átlagberuházása 40 millió euró évenként. Ez az összeg kevesebb mint a fele a múlt évre tervezettnek (98 millió euró).
A szabadidőiparban működő cégek vezetőinek fele inkább bizakodó a következő 12 hónap befektetéseit illetően, mint 2000 decemberében volt. Az észak-európai országok voltak a legkevésbé optimisták (54 százalék), a közép- és kelet-európaiak többsége (62 százalék) semleges vagy bizakodó volt. A megkérdezettek több mint fele gondolta úgy, hogy az euró nem befolyásolja befektetési döntéseit. Mindezek mellett az eurózónába nem tartozó országok válaszadóinak 52 százaléka véli úgy, hogy a közös valutához való csatlakozás előnyös lenne üzlete számára, míg a megkérdezettek 41 százaléka úgy értékelte, csak kismértékben befolyásolná üzletét az eurózónához csatlakozás, a válaszadók 7 százaléka vélte úgy, hogy kedvezőtlen hatást váltana ki az euró bevezetése. (MN)
