A beszállítók követik a multikat

Az elmúlt években Magyarországra érkezett külföldi működőtőke egyre kisebb részben a nemzetközi vállalatok újabb beruházásainak, sokkal inkább az őket követő beszállítói holdudvar idejövetelének volt köszönhető. Bár a folyamat számos kedvező hozadékkal jár, egyben jelzés is, hogy a hazai vállalkozások nem voltak teljesen képesek a multik kiszolgálására.

Jóllehet a tőkebehozatalt ilyen megosztásban nem vizsgálják, a beszállítók idetelepülése régóta tart. Az újonnan érkező kisebb külföldi cégek gazdálkodásukban és a magyar gazdaságban betöltött szerepük alapján azonos megítélés alá esnek a hazaiakkal. A gyakran velük érkező, magasabb színvonalú termelési kultúra ugyan egyes hazai riválisokat kiszoríthat a piacról, de nemzetgazdaságilag ez hatékonyságnövekedést jelent - hívta fel a figyelmet Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. A beszállítóik megjelenése és letelepedése nagyobb beágyazottságot is ad a már itt lévő multiknak - teszi hozzá Devecz Miklós, az egyik legnagyobb exportőr, a Flextronics elektronikai gyártó stratégiai és kormányzati kapcsolati igazgatója. Szerinte cégük elvárja az idetelepedett beszállítóktól, hogy több lábra álljanak, más megrendelőket keresve pedig az ideérkező beszállítói kör is stabilan beágyazódhat a magyar gazdaságba.

A Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke 2001-ben 2,7 milliárd euróra rúgott, ennek kétharmada tulajdonosi hitelezés, így csak az ezen felül lévő, közel egymilliárdos összeg ad teret az újonnan idetelepülő beszállítói körnek. Tavaly az év első 11 hónapjában a tulajdonosi hitelek részaránya mérséklődött, így csökkenő tőkebeáramlás mellett is nagyságrendileg azonos mennyiség juthatott ilyen célra. A beszállítói kör ilyen ütemű felfutására enged következtetni a Flextronics itteni üzletmente is: 2001-ben az országban nekik dolgozó beszállítók termelési értéke másfél milliárd forint volt, foglalkoztatotti létszámuk pedig háromszáz főre volt tehető, tavaly ez a vállalati kör már 900 embernek adott itt munkát, termelési értékük pedig megtízszereződött. Devecz Miklós szerint a növekedés továbbra is folytatódik. Ezt segíti a nagyvállalat által tavaly rendezett nyíregyházi beszállítói konferencia, illetve a Pannon Elektronikai Klaszterben való tevékeny szerepvállalás, ezek a kezdeményezések az idén is folytatódnak.

A Magyar Suzuki Rt. mintegy 85 ezer személyautós éves termelésének 40-50 százaléka a magyar hozzáadott érték - fogalmazott a Világgazdaság érdeklődésére a cég részéről Krisztián Róbert beszerzési főosztályvezető. Jóllehet ebben az itteni munkabérek meghatározó részt adnak, az autógyárat követő beszállítóknak egyre nagyobb szerep jut. Az egyenként százmillió forintos termelési értéket képviselő cégek jellemzően Japánból érkeznek, és magyarországi tevékenységük beindításakor kizárólag a Suzuki megrendeléseire támaszkodnak, vevőkörük csak később bővül. Ezt megtehetik, hiszen az autógyár alkatrészigénye viszonylag stabil, szemben az igen változékony piacon dolgozó Flextronicséval, ez utóbbi esetben a beszállítók több lábon állása már a kezdetekkor is kívánatos.

Egyre bővülő beszállítói kör épül ki a Nokia komáromi gyára köré is. A négy éve 25 milliárd forintos zöldmezős beruházással idetelepült, ma 1400 főnek munkát adó telefongyár jellemzően a kevésbé tudásintenzív részegységeket szerzi be magyar gyártóktól. A dán Hartmann-Bábolna Packaging Kft. és a holland tulajdonú Cofinec-Petőfi Karton Kft. a csomagolást szállítja, a Sanyo közel ezerfős dorogi üzeméből akkumulátorok érkeznek. A finn Perlos komáromi gyárában elő- és hátlapok készülnek a magyar Nokia-gyár fő termékének számító 3-as sorozathoz. A környéken most megtelepedő kanadai Sunarrow a billentyűzetet adja - tájékoztatta lapunkat Simai Anna, a Nokia kommunikációs igazgatója.

Mráz Dániel-->