Ma egy életre megtanulják a németek, mit érnek atomerőművek nélkül: történelmi szintre drágul az áram, soha ennyit nem fizettek érte – egyetlen döntés és a magyarokra is ez vár"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiközben Németország az elmúlt években példátlan összegeket fordított a megújuló energiaforrások fejlesztésére, kedden este olyan helyzet alakulhat ki a villamosenergia-piacon, mely újra reflektorfénybe helyezte az európai energiapolitika egyik legvitatottabb kérdését. A villamosenergia-piacon este 9 óra körül 615 euró/MWh-ra (mintegy 247 ezer forint/MWh) emelkedhet az áram ára, ami történelmi rekordnak számít a német piacon.
A fejleményre Hárfás Zsolt, az Atombiztos blog szerzője hívta fel a figyelmet közösségi oldalán. Bejegyzésében leírta, hogy a rendkívüli áremelkedés annak ellenére következett be, hogy Németország több mint 194 gigawatt beépített nap- és szélerőművi kapacitással rendelkezik, ami Európa egyik legnagyobb megújulóenergia-rendszerének számít.
A a poszt szerzője szerint az árrobbanás hátterében több tényező együttes hatása áll. Az elmúlt napokban gyenge volt a széltermelés, miközben a naperőművek teljesítménye az esti órákban természetes módon jelentősen visszaesett. Emellett a Nyugat-Európát érintő hőhullám miatt Franciaország atomerőművei is kisebb exportkapacitással működtek, így a német rendszer kevesebb külső forrásra támaszkodhatott.
Az eset jól mutatja azt a problémát, amelyről az energetikai szakma régóta vitázik. A villamosenergia-rendszer működését nem az éves termelési statisztikák határozzák meg, hanem az, hogy az adott pillanatban rendelkezésre áll-e elegendő energia.
Hiába termelnek a naperőművek és szélerőművek jelentős mennyiségű villamos energiát egy év során, ha egy szélcsendes estén vagy egy felhős időszakban nem képesek biztosítani a szükséges teljesítményt.
A német energiapolitika egyik legvitatottabb döntése az volt, amikor az ország fokozatosan leállította atomerőműveit. Az utolsó három német reaktor 2023-ban állt le, így az ország gyakorlatilag teljesen kilépett az atomenergia-termelésből. A döntés támogatói szerint ezt a kieső kapacitást hosszú távon megújuló energiaforrásokkal lehet pótolni, a kritikusok azonban rendszeresen arra figyelmeztetnek, hogy a szabályozható alaperőművek hiánya növeli az ellátásbiztonsági és árkockázatokat.
A mostani rekordár sokak szerint éppen ezt a problémát hozta felszínre. Amikor a megújuló termelés visszaesik, a rendszernek gyorsan bevethető gázerőművekre, importra vagy energiatárolókra van szüksége. Ezek a források azonban lényegesen drágábbak lehetnek, különösen akkor, ha egyszerre több ország is hasonló helyzetbe kerül.
Hárfás Zsolt szerint a német példa Magyarország számára is fontos tanulságokat hordoz. Álláspontja szerint ezért kulcsfontosságú a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, a Paks II. beruházás megvalósítása, az új gázerőművek építése, valamint az energiatároló rendszerek és a villamos hálózat fejlesztése.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a naperőművek további bővítése önmagában nem elegendő, ha nem áll rendelkezésre megfelelő tárolókapacitás és szabályozható termelés. A villamosenergia-rendszer stabilitását ugyanis végső soron nem politikai célkitűzések, hanem a fizikai törvényszerűségek határozzák meg.
Van egy trükk a klímával, amivel rengeteget lehet spórolni – a németeknek már ajánlják
A rendkívüli nyári hőség miatt Európa-szerte megugrott az áramfogyasztás, ami látványos áremelkedést okozott az energiapiacon. Németországban egy megawattóra ára rövid időre 500 euró (mintegy 201 ezer forint) fölé emelkedett, miközben alig néhány héttel korábban még negatív árak is előfordultak a túltermelés miatt. A jelenség oka, hogy napközben a naperőművek olcsó energiát termelnek, estére azonban a napenergia kiesik, miközben a légkondicionálók tovább növelik a keresletet.
Ilyenkor drágább gázerőműveket, széntüzelésű blokkokat vagy importáramot kell bevonni a rendszerbe, ami felhajtja az árakat. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a villamos hálózatok sok helyen nem képesek hatékonyan eljuttatni a megtermelt megújuló energiát a fogyasztókhoz. A szakértők szerint az energiatárolók elterjedése jelentheti az egyik legfontosabb megoldást, mert ezek képesek lennének eltárolni a nappali többletenergiát és csökkenteni az esti árrobbanásokat.
Előre szóltak, mi vár Magyarországra, ha nem épül meg Paks II.
A MAVIR hosszú távú előrejelzései alapján Magyarország villamosenergia-igénye jelentősen nőhet a következő évtizedben, miközben már most is gyakran magas az import aránya az ellátásban. A rendszerirányító két különböző forgatókönyvet vizsgált, de mindkettő arra jutott, hogy a Paks II. Atomerőmű fontos szerepet játszana az ország biztonságos áramellátásában, és a kieső kapacitást a megújuló energiaforrások önmagukban nem tudnák teljes mértékben pótolni. Az új blokkok nélkül Magyarország importfüggősége jelentősen nőne, vagy a hiányzó energiát új gázerőművekkel kellene megtermelni. A vita így nem pusztán arról szól, szükség van-e Paks II.-re, hanem arról is, hogy milyen költségekkel, importkitettséggel és ellátásbiztonsági kockázatokkal járna az ország számára, ha a beruházás végül nem valósulna meg.
