Ideges hangulat az olajpiacon

Tegnap még magasabbra kény-szerítették az egyébként is rekordokat döntő olajárakat a legfrissebb, közel 28 éves mélypontot jelentő amerikai készletadatok. A háttérben azonban az Irak elleni háborús készülődés áll, mivel az amerikai támadás megindulásával számítani lehet a világ olajfelhasználásának harmadát biztosító térségből érkező szállítmányok elakadására is. A New York-i kereskedésben a WTI könnyűolaj áprilisi jegyzése 39,99 dollárra szökött, amire az Öböl-háború óta nem volt példa, majd visszazuhant az előző napi zárószint alá. A londoni brent ára hasonló hullámmozgást mutatott az IPE-n.

Az USA-ban csökkentek az egyéb olajtermékkészletek is, a helyzetet pedig rontja, hogy az átlagosnál hűvösebb időjárás miatt a szokásosnál nagyobbnak ígérkeznek a fűtőolajigények. A sztrájkok utáni Venezuela olajexportja is csak lassan tér vissza a megmozdulások előtti szintre. Egyelőre csak napi kétmillió hordónyit szállít külföldre, de hárommilliót kell elérnie.

Az olaj drágulását szinte mindenki megsínyli. A magasabb benzin-, fűtőolaj- és más olajtermékárakon keresztül ugyanis nőnek az ipar, a háztartások, a járműtulajdonosok és a légitársaságok energia-, illetve szállítási kiadásai is. Geszti András, a Mol Rt. vezérigazgatója a tegnapi Népszabadságban eddig még nem tapasztalt, további 35-40 forintos üzemanyag-drágulást sem tartott kizártnak abban az esetben, ha tovább drágul az olaj. A társaság legutóbb tegnap emelte üzemanyagárait. A 95-ös oktánszámú benzin ára így most 242,5 forint lett literenként, ebből 155,38 forint az adó.

A törvény által előírt, 90 napos országos készleteken felül az ország rendelkezik az egyes cégek saját, úgynevezett kereskedelmi tartalékaival is. Ez a Mol Rt. esetében 60-90 napos - tájékoztatta lapunkat Bacsur György, a társaság sajtóosztályának munkatársa -, s ez idáig nem is mutatkozott szükségesnek, hogy az olajcég változtasson készletezési politikáján. A társaság nem tart attól, hogy a megnövekedett amerikai olajigények miatt ne jutna Magyarországra elég olaj, partnerétől szerződés szerint érkeznek az szállítmányok, természetesen a megállapodott, vagyis a nemzetközi szinthez igazított árakon.

A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) még a múlt héten azt javasolta a kormánynak, hogy az iraki háború kitörése esetén csökkentsék a benzin árában lévő adót. Károlyi Miklós főtitkár arról beszélt, hogy a fegyveres konfliktus esetén várhatóan jelentősen emelkedik majd az olajár - a folyamat egyébként elkezdődött, és egyre nagyobb méreteket ölt -, és ez hátrányosan érintené a hazai vállalkozókat. A VOSZ-nál úgy vélik, az úgynevezett "maradáshoz" évi egy-két százalékkal mérsékelni kellene az általános forgalmi adót. Károlyi szerint - aki közölte azt is, hogy elemzéssel alátámasztott javaslatukat levél formájában juttatják el a kormányhoz - a jelenlegi áfakulcsok aránya miatt hazánk az árversenyben amúgy is hátrányban van a 14-17-százalékot alkalmazó Európai Unióval szemben.

A jövedékiadó-bevételek a magas benzinárral nem nőnek, hiszen a jövedéki adó összege fix, ezért a fogyasztás mérséklődésével csökken a jövedéki bevétel is. Ezért a tárca nem tervezi az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését - mondta el lapunknak Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. A legnagyobb bevételi többlet az áfabevételeken keresztül érkezik a büdzsébe a magas olajár miatt. A lakossági fogyasztás átrendeződése mellett a fogyasztási hányad növekedésével is a fogyasztásiadó-bevételek gyarapodását jelenti. Az államháztartás bevételeit csak áttételesebben érinti a kőolajár változása, inflációs hatásán keresztül képes a büdzsé átrendezésére.

Egyesek úgy vélik, a háborús helyzetben hirtelen megugró üzemanyagárak jótékony hatással lehetnek az olajtársaságok nyereségére, hiszen a nyersanyagot többnyire előre, hosszú távú szerződésekkel megvásárolták, feltehetően még alacsonyabb áron. A háborús árakkal leginkább azok járnak jól, amelyeknek számottevő a termelése - mondta Wilde György, a Magyar Ásványolaj-forgalmazók Szövetségének főtitkára. Emlékeztetett: az árak hirtelen csökkenése veszteséget is eredményezhet. A termelők és a felhasználók a hosszú távú szerződésekkel a hirtelen változások hatásait igyekeznek tompítani.

Az üzemanyagár-robbanás tragikus azok számára, akik 2003-ra nem emelték meg a díjaikat a Fuvosz által javasolt 30 százalékkal - fogalmazott lapunknak Peredi Péter, a Fuvosz főtitkára. Korábbi számításaik szerint ezt indokolta a költségek várható idei növekedése, valamint az elmaradt fuvardíjemelések.

A Fuvosz a 2003. évi díjkalkulációt tavaly novemberben készítette el. Akkor 200 forintba került egy liter gázolaj, és azzal számoltak, hogy az idén maximum 220 forintra drágul. Ez volt a 12 hónapos trend és nem két hónapi. A január 1-je óta történt többszöri, összességében 11 forintos literenkénti áremelés a Fuvosz számításai szerint a fuvardíjakat a járműfogyasztás függvényében 1,3-1,65 százalékkal növeli, egy kilométer 2,2-3,3 forinttal drágább. A szakember elmondta, hogy a környező országok közül nálunk a legdrágább a gázolaj. Ausztriában 4,7 (ha kártyával fizetnek, 20) százalékkal, Horvátországban 19, Romániában 40, Szlovákiában 21,1 százalékkal, Szlovéniában 22,5, Ukrajnában pedig 61 százalékkal (az ottani ár átszámítva literenként 87 forint) kerül kevesebbe, mint Magyarországon. Ez pedig rontja a versenyképességüket - mondta.

A Fuvosz a mezőgazdasághoz és a vasúthoz hasonlóan a gázolaj jövedéki adójának visszaigénylését javasolja. Ezt jelezték a miniszterelnöknek egy hónappal korábban írt levelükben is más problémáikkal együtt. Ezekkel kapcsolatban halaszthatatlan egyeztetést kértek, de erre máig sem került sor.

Az üzemanyagárakkal kapcsolatban két javaslatot tettünk - mondta lapunknak Dittel Gábor, a NIT Hungary ügyvezető főtitkára tegnapi pénzügyminisztériumi megbeszélését követően. A háború kapcsán várható válsághelyzet miatt vészstratégia közös kialakítását szorgalmazták. Lehetséges kezelési módként a gázolaj jövedéki adója mértékének csökkentését javasolták átmenetileg.

A másik javaslatuk arra vonatkozott, hogy a gázolaj termelői ára mostani ötforintos emelkedésének egyforintos áfatartalmából hozzanak létre egy költségvetési alapot a korszerűtlen járművek cseréjének, illetve a kétütemű járművek katalizátorral való felszerelésének támogatására. A felvetett kérdésekről várhatóan két héten belül szakértői tárgyalások kezdődnek.

Dittel Gábor elmondta, hogy Magyarországon a korszerűtlen járművek nagy fogyasztása, illetve a drága üzemanyag miatt a fuvarozók költségének 30 százalékát teszi ki az üzemanyagár és 11 százalékát a karbantartási költség. Ugyanezek a mutatók például Hollandiában 18, illetve 5 százalékosak. (BHL-OG-HR-MK)