Szabadalom apportálása
A gazdasági társaság létrejöttét a tagok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulása, az apport alapozza meg. Az apport bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. A társasági szerződésnek egyértelmű eligazítást kell adnia az apport tárgyáról, így ha az szellemi alkotás, arról is, hogy a szellemi alkotások melyik kategóriájába sorolható - emelte ki egy társaságalapítási vita kapcsán a Legfelsőbb Bíróság (LB).
Az érintett bt. tagjai a cégalapításhoz a készpénz mellett egy külföldön szabadalmaztatott eljárást jelöltek meg apportként, másfél millió forint értékben. Cégbejegyzési kérelmüket hiányosnak találta a cégbíróság, és felhívta őket, hogy igazolják: az apport tárgya "Magyarországon le van védve". Kérte továbbá a külföldi szabadalmi okiratok eredeti példányait és hivatalos fordításait is. Az okiratok benyújtását követően a kérelmet a cégbíróság elutasította.
A bt. fellebbezésében vitatta a bíróság jogi álláspontját, hangsúlyozva, hogy nem pénzbeli hozzájárulásuk a Ptk. védelme alatt álló szellemi alkotás. Mint ilyen, magyarországi szabadalmaztatás hiányában is apport tárgya lehet. A cég jogi képviselője közölte azt is, hogy egyébként a társaság feltaláló tagja már bejelentette oltalom iránti igényét a Magyar Szabadalmi Hivatalnál.
A cég fellebbezését az LB megalapozottnak találta. Kimondta: az apportálás feltételezi a hozzájárulás feletti rendelkezési jogot, az apport forgalomképességét, vagyoni értékét és végrehajthatóságát. Utalt a szellemi alkotás védelmét rögzítő Ptk.-ra. Rámutatott azokra a jogszabályokra, amelyek az alkotások meghatározott fajtáinak biztosítanak szerzői, iparjogi (szabadalmi, védjegy-, eredetmegjelölési, származásjelzési, minta-) oltalmat. Leszögezte: nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a szellemi alkotás használati, hasznosítási jogát a jogosult apportálja. A társasági törvény azonban megköveteli, hogy a társasági szerződés egyértelműen meghatározza az apport tárgyát és értékét. A bt. vitatott társasági szerződése, illetve a benyújtott okiratok azonban nem adtak egyértelmű eligazítást a megjelölt hozzájárulásról, mindössze utaltak a külföldi szabadalmi oltalomra. Ennek az elsőfokú bíróság nem szentelt kellő figyelmet. Hiánypótló felhívása nem volt teljes körű, és erre is tekintettel az LB az elsőfokú fórumot új eljárásra, új határozat meghozatalára utasította.
