Elhúzódhat az évszázad magyar olajüzlete: minden szereplő kivár, később veheti át a Mol a NIS-t
Elhúzódhat a NIS, a szerb olajipari vállalat adásvétele, mert az érintett felek mindegyike a helyzet alakulását figyeli, és kivár, hogy a lehető legjobb feltételeket alkudja ki a maga számára – erről beszélt a Szerb Gazdasági Kamara Stratégiai Elemzőrészlegének igazgatóhelyettese, Bojan Stanic a Szabad Magyar Szó beszámolója szerint.
„Mindenki minél jobb helyzetet akar a maga számára teremteni, de ez nemcsak Oroszország és a Mol miatt van így, hanem az Egyesült Államok miatt is. Végső soron részben magunk miatt is, hiszen mi is minél jobb helyzetet szeretnénk Szerbia számára a NIS-en belül. A »vörös vonalak«, amelyekről a szerb hatóságok beszéltek, vélhetően gondokat okoznak, amelyek nehezítik a gyors megállapodást” – mondta Stanic. A szekértő szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a Gazprom megőrizze a tulajdonjogát a NIS-ben, ha átfogóbb politikai rendezés születik, hozzátéve, hogy a közel-keleti események felgyorsíthatnak egy-egy megállapodást.
Ahogyan arról a Világgazdaság is beszámolt, a Mol párhuzamosan egyeztet a Gazprommal a NIS többségi részesedésének megszerzéséről és a szerb állammal a jövőbeli tulajdonosi viszonyokról. A magyar olajtársaság jelezte, ha az ügylet megvalósul, akkor hosszú távon számol a pancsovai finomító működtetésével, amelyet a szerb és a régiós ellátásbiztonság szempontjából is stratégiai jelentőségűnek tart.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója április közepén egyeztetett Belgrádban Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszterrel az évszázad magyar olajüzleteként is aposztrofált, tervezett tranzakcióról. A szerb kormány ekkor hangsúlyozta, hogy az ország energiaellátása stratégiai kérdés, ezért bizonyos „vörös vonalakat” nem léphet át.
Szankciós nyomás nehezedik a NIS-re
A NIS helyzetét erősen befolyásolják az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók. Washington korábban határidőt szabott az orosz tulajdonrész értékesítésére, ami felgyorsította az egyeztetéseket. A Mol már megállapodott a Gazpromnyefttyel a részesedés megvásárlásáról, miközben az Egyesült Arab Emírségek állami olajtársasága, az ADNOC kisebbségi befektetőként kapcsolódhat be az ügyletbe. Az OFAC időközben két hónappal meghosszabbította a NIS működési engedélyét, ami lehetővé teszi, hogy a vállalat tovább működjön a szankciós környezet ellenére.
A szerb állam közel 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és célja, hogy a jövőben is biztosítsa az ország stabil energiaellátását, akár nagyobb befolyás megszerzésével is.
Arab olajóriás is megjelenhet a Mol mellett
Bojan Stanic most arról beszélt, hogy az arab emírségekbeli ADNOC a világpiacon sokkal nagyobb szereplő, mint a Mol, és ezért kifejezetten jelentős a NIS eladása szempontjából.
Az ADNOC nemcsak a feldolgozást ellenőrzi, de a kitermelést is, és ebből a szempontból a nemzetközi energiapiaci jelentősége kiemelt lenne a megállapodás szempontjából éppúgy, mint a Mol részét képező NIS szempontjából
– értékelte Stanic.
Meglátása szerint rendkívüli jelentőségű, hogy a pancsovai kőolaj-finomító teljes kapacitással működjön. Azt is kiemelte: az egész kőolajipar számára veszélyt jelent, hogy a piac a belső égésű motorokkal szerelt járművek kivezetését célozza.
Stanic arra is rámutatott, hogy Mol elsősorban a magyarországi finomítót fogja megőrizni, majd esetlegesen a szlovákiait, mert mindkettő az Európai Unión belül található.
„Mi nem vagyunk az EU tagja, így a mi finomítónk lenne a legkisebb veszteség a Molnak. Ezért Szerbiának biztosítani kellene az elsőbbségi vásárlás jogát és azt, hogy joga legyen befolyásolni a stratégiai döntéseket, például hogy ne engedélyezze a finomító megszüntetését” – hangsúlyozta Stanić.
