Megnyílhat egy folyosó Hormuznál, de nem az olaj miatt: tízezrek élete a tét, elkezdhetik kimenteni az embereket – már nem bírják sokáig, azonnali segítség kell
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMintegy húszezer tengerész vesztegel már hetek óta a Perzsa-öbölben rekedt több száz olaj- és gázszállító tartályhajón, valamint teherhajókon, mivel a háborús állapotok miatt nem tudnak átkelni a Hormuzi-szoroson.
A Hormuzi-szoroson halad át békeidőben a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának körülbelül egyötöde. A Lloyd’s List Intelligence tengeri adatszolgáltató cég szerint az április 13. és 19. közötti héten körülbelül 80 hajó kelt át a szoroson, míg a háború előtt naponta mintegy 130 vagy annál is több hajó haladhatott át rajta.
A háború kezdete óta a térségben több tucat hajót támadtak meg, és az ENSZ adatai szerint legalább tíz tengerész vesztette életét.
A legtöbb hajó továbbra sem tud áthaladni, annak ellenére, hogy Irán kijelentette: a szoros nyitva áll az általa nem ellenségesnek ítélt hajók előtt, amelyektől díjat is szed az áthaladás fejében.
Több ezer indiai tengerész is van azokon a hajókon, amelyek a háborús övezet környékén rekedtek, és például Bandar Abbasz és Horramsahr iráni kikötő közelében horgonyoznak. Vannak olyan hajók, amelyek legénysége már nyolc hete vesztegel a térségben. Előfordult, hogy a hajóktól mindössze néhány száz méterre történtek robbanások – mondta el Manodzs Kumar Jadav, az indiai tengerészszakszervezet (FSUI) főtitkára.
Hozzátette, hogy sok tengerész számolt be élelmiszer- és ivóvízhiányról, és vannak hajók, amelyeken már kénytelenek voltak korlátozni az ellátmányt. A szakadozó internetkapcsolat miatt pedig a tengerészek csak szórványosan tudják tartani a kapcsolatot a családjaikkal.
India hajózási minisztériuma a múlt héten közölte, hogy az iráni konfliktus kezdete óta legalább 2680 tengerészt evakuáltak.
Németország legnagyobb hajózási társasága, a Hapag-Lloyd hat hajóján körülbelül 150 tengerész rekedt a szoros közelében. Nils Haupt, a társaság szóvivője április elején az AP amerikai hírügynökségnek arról számolt be, hogy a legénységek tagjai közül egyelőre néhányat tudtak leváltani.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), az ENSZ hajózási ügynöksége a múlt héten jelentette be, hogy evakuációs terven dolgozik a Perzsa-öbölben rekedt több száz hajó és mintegy 20 ezer tengerész kimenekítésére. A tervek szerint humanitárius folyosót akarnak létrehozni, amelyen keresztül a hajókon szolgáló tengerészek távozhatnak.
Napok maradtak hátra, Iránra rárobbanhat a teljes olajrendszer
Donald Trumpnak napokon belül döntenie kell arról, hogy fenntartja-e az Irán elleni tengeri blokádot, miközben Teherán új ajánlatot tett a Hormuzi-szoros újranyitására és a háború lezárására. Az iráni vezetés pakisztáni közvetítéssel azt javasolja Washingtonnak, hogy először az olajszállítások helyreállításáról és a blokád feloldásáról szülessen megállapodás, a nukleáris tárgyalásokat pedig csak későbbre halasztanák – ez azonban komoly stratégiai dilemmát jelenthet az amerikai elnök számára.
Trump a Fox Newsnak adott vasárnapi interjúban világossá tette, hogy jelenleg inkább a nyomás fenntartása a számukra megfelelő eszköz. Szerinte
Irán olajipari rendszere már kritikus ponthoz közeledik,
és ha az ország nem tudja tartályhajókra rakodni és exportálni a kitermelt nyersolajat, az egész infrastruktúra belülről omolhat össze.
Az amerikai elnök szerint az iráni rendszernek mindössze három napja lehet azelőtt, hogy az olajvezeték-hálózatban olyan nyomás keletkezik, amely visszafordíthatatlan károkat okozhat. Trump úgy fogalmazott: ha ez bekövetkezik, az iráni olajrendszert már soha nem lehetne ugyanarra a szintre visszaépíteni, legfeljebb a fele maradhatna működőképes.
