BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tovább élesedik a szállítmányozási verseny

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Sohasem kell kapkodni. Minden gyümölcs megérik a fán, hacsak le nem rohad, vagy el nem lopják - vallja a Kautz István, a Masped Rt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint a versenyképes hazai cégek legnagyobb gondja, hogy most nyögik a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen fejlesztések utáni eladósodást. A multinacionális cégek így a magyar vállalatok számára tradicionális piacokon, Kelet-Európában is komoly versenyelőnyre tehetnek szert. Ezt a hátrányt - mondja - csak egy megfontolt állami támogatási rendszerrel lehetne ledolgozni.

>> A mára csoporttá növekedett Masped azon kevés mrp (munkavállalói részvényvásárlási program) keretében privatizált vállalat közé tartozik, amely nemhogy elvesztette volna pozícióit, hanem jelentős mértékben tovább erősödött a magánosítás után. Minek köszönhető mindez?

- A legfontosabb, hogy a munkavállalói és a menedzsmenti privatizáció kombinációja megfelelő forrásokat és mozgásteret biztosított. A konzorciumban 51 százalékot képviselt az mrp és 28-at a menedzsment által alkotott Masped holding. Igaz, induláskor, 1993-ban 1,3 milliárd forint kedvezményes hitelt kellett felvennünk, ám a konzorciumi felállásnak köszönhetően a Masped folyamatosan irányítható maradt, és a növekedés szempontjából ezt tartom a legfontosabbnak. A privatizáció utáni első lépésként azonnal egy olyan stratégiában gondolkodtunk, ami nemcsak a fennmaradást, hanem az építkezést állította fókuszba. Ez különösen azért volt fontos, mert a gazdaság abban az időben komoly válságot élt át, így a szállítmányozással foglalkozó Masped forgalma mintegy 50 százalékkal visszaesett. Mi egy országos hálózat megteremtésével biztosítottuk azt, hogy a piac újraosztása után is megmaradjon a vezető szerepünk.



>> Volt nemzetközi tapasztalato-kon alapuló forgatókönyvük, vagy mindent a saját gondolataik szerint teremtettek meg?

- Magunk ültünk le és alakítottuk ki azt az ötéves stratégiát, ami meghatározta a feladatokat. Szerencsések voltunk, hogy a magas kamatok idején jelentős saját forrással rendelkeztünk. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy az átmenetileg szabad forrásainkat kihelyezzük. A siker érdekében erre a tevékenységre külön osztályt hoztunk létre, amely arról gondoskodott, hogy a pénzügyi műveleteink megfelelő eredményeket biztosítsanak. Mindez nagyjából 98-ig tartott, de mi már előre láttuk, hogy a kamatok esni, az ingatlanárak viszont emelkedni fognak. Úgy döntöttünk, hogy a mind jobban felértékelődő Váci utcából a Váci útra költözünk, ahol akkor még igen alacsonyak voltak az ingatlanárak, az építőanyagárakról és a munkabérekről nem is beszélve. 1997-ben vásároltuk meg az Angyalföldi Vasöntöde épületét, ahol azóta több mint hatezer négyzetméteres irodát hoztunk létre.



>> Azon kívül, hogy a Váci úton az üzletfelek számára is egyszerűbb és olcsóbb a parkolás, milyen szaldóval zárták a tranzakciót?

- Miután 1998-ban átköltöztünk az új irodaközpontba, hozzáfogtunk a Váci utcai irodaház felújításához. Az előnyöket jól mutatja, hogy a Váci úti projekt teljes költsége másfél milliárd forintot tett ki, és azóta csak a telek ára a háromszorosára emelkedett. És akkor még nem beszéltünk a Váci utcai-Kristóf téri iroda hasznosításáról: egyik részét a Benetton használja hosszú távú bérleti szerződéssel, a kisebbik felét pedig szintenként más és más bérlők vették ki.



>> Így, gondolom, nem okozott gondot a privatizáció során felvett hitelek visszafizetése.

- Az mrp által felvett hitel törlesztését tavaly fejeztük be. Akkor már arra is lehetőség nyílott, hogy a dolgozói részvényeket a tulajdoni aránynak megfelelően felosszuk. A Masped holding által felvett 15 éves futamú hitel még nem járt le, de a folyamatos törlesztés természetesen nem okoz gondot számunkra.



>> A munkatársak miként fogad-ták azt a pillanatot, amikor a szó szoros értelmében részvényessé váltak?

- Természetesen jó hatással volt rájuk, hogy kézzelfoghatóvá vált a munkájuk gyümölcse. Akinek pedig arra volt szüksége, el is adhatta a papírjait, amire a belső piacon azonnal akadt kereslet. Mindez elég jó üzletet jelentett, hiszen az mrp-részvényekhez - ha a hitelt és a kétszázalékos önrészt vesszük alapul - gyakorlatilag ingyen jutottak a munkavállalók. De még az is jól járt, aki utólag vásárolt Masped-részvényeket, hiszen évente 7-8 százalékos osztalékot fizettünk úgy, hogy a továbblépés érdekében a cégben is maradt eredménytartalék.



>> A fent vázoltak valóban azt mutatják, hogy a Masped egy átgondolt stratégia alapján fejlődik. Sohasem gondoltak arra, hogy a könnyebb utat, az értékek felélését válasszák?

- Nem, mert a multikkal rivalizálva, mi már a privatizációnak is úgy indultunk neki, hogy a munkavállalókkal együtt, hosszú távra alapozzuk meg a jövőt. Ebbe a stratégiába az építkezés és nem a rombolás illett bele. Arról nem beszélve, hogy a siker, a növekedés komoly motivációt ad a munkához. Nem véletlen, hogy a fent említetteken túl más is történt a cégnél. Ha csak az alaptevékenységet, a szállítmányozást nézzük, létrehoztunk egy logisztikai központot Alagon és Fóton. A kettő együttes alapterülete 18 ezer négyzetméter, és mindkettő teljes kihasználtsággal működik. Emellett mintegy ötven, más területen működő cégben szereztünk kisebb-nagyobb tulajdonrészt.



>> Miként lehet ennyiféle érdekeltséget áttekinteni és főképpen sikeresen üzemeltetni?

- Íratlan szabály nálunk, hogy tartjuk a magunk által kialakított egyharmados arányt. A cég ma már három lábon áll: a közlekedés-szállítmányozás hozza az eredmény valamivel több mint egyharmadát. A saját ingatlanhasznosítás - 14 ezer négyzetméter iroda és közel 47 ezer négyzetméter raktárterület - hoz egyharmadot és a pénzügyi terület, valamint az ingatlanfejlesztés termeli meg a maradék, majdnem egyharmadnyi bevételt. Ez utóbbi rendkívül gyorsan fejlődik, ami azt jelenti, hogy az idén már ténylegesen el is érheti az egyharmados arányt. A másik irányból arra törekszünk, az egyharmadot ne haladják meg az alaptevékenységünkhöz nem köthető feladatkörök: a pénzintézeti tevékenység, az ingatlanfinanszírozás, ingatlanfejlesztés. Ugyanakkor nem vagyunk oly gazdagok, hogy megengedjük magunknak azt, hogy ha egy nagy földet veszünk, arra csak diófát ültessünk, aminek szinte kizárólag az unokák élvezik a gyümölcsét. Arra törekszünk, hogy a befektetéseink egyharmada gyorsabb - egy-két év alatti -, másik része középtávú, a maradék harmada pedig hosszú távú megtérülést biztosítson. Amíg például az ingatlanpiacon akár egy-két éves, addig a logisztikai központok esetében 15-20, a vasúti kocsik területén 18 év megtérüléssel számolunk.



>> Amíg a legtöbben mindent maguk akarnak megoldani, a Masped sohasem zárkózott el az együttműködéstől. Miért látják ezt előnyösebbnek?

- Nem tartjuk magunkat mindentudónak és azt is felmértük, hogy a hatékony együttműködés jelentősen csökkentheti a kockázatot. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy például a szállítmányozás és a logisztika területén igen erős globalizációs hatások érvényesülnek. Az anyacégbe, a Masped Rt.-be eddig és ezután sem akarunk külsős befektetőt beengedni. Úgy döntöttünk, hogy a különböző szállítmányozási ágazatainkat önálló kft.-kbe szervezzük, és ide társulhatnak be azok a szakmai befektetők, akik az adott tevékenységhez a legideálisabb partnerek. Például így hoztunk létre közös céget a tengerentúli konténerszállítmányozás területén nemzetközileg is meghatározó Schenker céggel. Számunkra ez azért előnyös, mert a Masped nem rendelkezik világhálózattal és nem is lenne ereje ennek kiépítésére. A Schenker azért profitál, mert a magyar piacon nem kell áldoznia az üzlet kiépítésére. Az ilyen együttműködések előnye, hogy a Masped így nem válik a multik célpontjává: a vegyesvállalatokon keresztül éppen abban az üzletágban szerezhetnek piacot, ami számukra is fontos. Az általunk kevésbé ismert területeken pedig azért kerestünk társakat, mert a tőkeerő önmagában kevés: olyanokkal szövetkezünk, akik az adott területen otthonosan mozognak. Tapasztalataink egyébként azt mutatják, hogy a közös cégeknél jellemző nagyobb kontroll és a közös gondolkodás komoly előnyöket rejt.



>> A partnerek kiválasztásánál, a szövetség megkötésénél milyen szempontot tart a legfontosabbnak?

- Alapelvem az, hogy sohasem kell kapkodni: minden gyümölcs megérik a fán, hacsak nem rohad le, vagy el nem lopják. Vagyis a partnerkeresés során mindig nyugodtan elemezzük a várható kilátásokat, mérlegeljük a kiszemelt cég habitusát, teljesítményét, és csak akkor döntünk a közös munka mellett, ha úgy látjuk, hogy annak valóban van értelme.



>> A Masped körül komoly cégcsoport jött létre, miközben az induláskor regisztrált hétmilliárdos forgalom mára 50 milliárdra növekedett. Mennyire igényel ez másfajta vezetési stílust?

- Nem szeretnék áltudományos fejtegetésekbe bonyolódni, ezért a válaszom egyszerűen annyi, hogy oda kell figyelni. Folyamatosan felülvizsgáljuk és megújítjuk a stratégiánkat. Ha pedig a piaci visszajelzések azt mutatják, hogy rossz irányba haladunk, a változtatástól sem riadunk vissza.



>> Korábban több kelet-európai irodát nyitottak, ám időközben mintha feladták volna a terveiket.

- A kilencvenes évek elején valóban azt gondoltuk, hogy a kelet-európai és különösképpen az egykori Szovjetunió utódállamai által alkotott FÁK-piacra rakétasebességgel térnek vissza a magyar cégek. Ez nem igazolódott vissza. Meglátásom szerint elsősorban azért, mert a sikeres, a külpiacon érdekelt magyar cégek többsége a túléléshez és a fejlesztéshez felvett kölcsönök miatt olyan magas hitelállománnyal rendelkezik, ami jelenleg meggátolja a külpiaci terjeszkedést. Mint a privatizáció után, ismét el kellene telnie négy-öt évnek, hogy a fejlődőképes cégek eladósodása megszűnjön, az ingatlanokról lekerüljön a jelzálog. Így viszont az a veszély fenyeget, hogy az általunk jól ismert terepet is megszállják a multinacionális vállalatok. Ezt a kedvezőtlen folyamatot csak úgy lehetne megállítani, ha az állam valamilyen garanciával támogatná a magyar cégek megalapozott keleti terjeszkedését.



>> A multik persze már a magyar piacon is megvetették a lábukat. Milyen folyamatok jellemzik a hazai szállítmányozási piacot?

- Amíg korábban évi 20-30 százalékos növekedést regisztrálhattunk, az utóbbi években már nem igazán fejlődött a piac. Így természetesen tovább élesedik a verseny, miközben összességében korrekt viszonyok jellemzik a szállítmányozási piacot.



>> Növekvő cég, növekvő piaci verseny. Milyen vezetői tulajdonságokra van szükség a folytonos változás korában?

- Alapvetően a csapatmunka híve vagyok, ugyanakkor azt tartom, hogy a nehezebb helyzetekben, átmenetileg a kézi vezérlésre van szükség.



>> Mit tart a legfontosabb motivációs eszköznek? A pénzt, vagy a sikerélményt?

- A sikerélményt sorolom előbbre. Szerintem az embereknek leginkább az okoz örömet, ha valamilyen feladatot önállóan és sikeresen tudnak megoldani. Az más kérdés, hogy optimális esetben a siker mellé az anyagi jutalom is párosul.



>> Mire a legbüszkébb a Maspeddal kapcsolatban?

- Nagyon sokszor halljuk azt, hogy a Masped-csoport kiszámítható partner, hogy korrektül dolgozunk, és ezt a piac is elismeri. Erre azért vagyok büszke, mert szerintem a jó hír többet ér, mint a pénz, az árbevétel.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.