Valótlan gazdasági események

Az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet szentel a gazdasági események valódisága feltárásának - tudtuk meg Varga Árpádtól, az APEH elnökhelyettesétől. A hatóság tapasztalai nem túl kedvezőek a vállalkozásokra nézve. Az APEH vizsgálatai szerint a vállalkozások dolgozóik jövedelmi viszonyainak javítását gyakran a közterhek kikerülésével igyekeznek biztosítani. Az adóhatóság pedig arra törekszik, hogy az ilyen jogsértő magatartást mind szélesebb körben feltárja.

Így tett például az a cég is, amely minden munkavállalója részére munkaszerződésben biztosította és a bérösszesítőn keresztül fizette ki az egyénileg megállapított gépkocsiköltség-térítési átalányt. Az "ügylet" úgy lett gyanús a revizornak, hogy a kifizetések alátámasztására minden hónapban azonos tartalmú, tartalmilag és formailag is hibás útiköltség-elszámolásokat készítettek. Kiderült, hogy a rögzített futásteljesítmények a valóságban nem történtek meg, hanem valójában így próbált a cég adó- és járulékmentesen jövedelmet biztosítani az alkalmazottainak. Ezért a revízió ezeket a kifizetéseket egyéb személyi jellegű kifizetéseknek minősítette át, s adó- és járulékkülönbözetet állapított meg.

Ugyancsak az alkalmazottak adó- és járulékmentes jövedelmének növelése volt a célja annak a részvénytársaságnak, amely a tíz dolgozója közreműködésével alapított kft.-vel szerződött. A megbízó (rt.) meg-bízta az alkalmazottakat azzal, hogy teljesítménynövelő programjában személyesen működjenek közre 30 millió + áfa díjért. A szerződést a kft.-vel kötötte az rt., s a számlázás is annak számára történt. A revizor viszont bebizonyította, hogy a kft.-nek kifizetett összeget az rt. alkalmazottainak munkaviszonyára való tekintettel fizették ki.

Az adózó jogellenes magatartását leginkább azzal leplezte le, hogy miután az rt.-nél megállapították az adó- és járulékhiányt, mind a tíz alkalmazott önellenőrizte saját szja-bevallását, meg sem várva az ellenőrzést, s jelentős összegű szja-t fizettek be.

A korábbi években a közterhek kikerülésének kedvenc formája volt az értékpapír-juttatás, természetbeni juttatásnak minősítve. Az év első felében akadtak a revizorok egy olyan cégre, amely egy értékpapír-kereskedő rt.-vel kötött megállapodás szerint kötvényeket vásárolt, és azokat két vezető állású dolgozója kapta, mégpedig jóváhagyott bónuszkifizetés alapján. Az értékpapír-juttatást az adózó természetbeni juttatásnak tekintette és egyéb bérjellegű költségei között számolta el, vallotta be utánuk az adókat és a járulékokat. A meglévő szerződések áttanulmányozása alapján azonban a revizor arra a megállapításra jutott, hogy a juttatásban részesülő magánszemélyek ténylegesen az elvégzett munkájuk ellenértékeként kapták az értékpapírokat. Vagyis természetben kapták a munkabért, amely az szja-törvény szerint nem természetbeni juttatásnak minősül, hanem a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevételét képezi.

Az ellenőrzés során ugyanis kiderült: a bérkartonok adatai és a munkaszerződésben foglaltak egyértelműen azt igazolták, hogy a dolgozók munkájuk értékelése alapján voltak jogosultak a bónuszjuttatásra, ráadásul a dolgozók pénzben kapott éves jövedelme és az értékpapír formájában kapott jövedelme együttesen adta ki a munkaszerződésükben megállapított éves juttatás (alapbér és prémium) összegét.

Bár a természetbeni juttatással összességében jobban jár a cég, mint ha pénzjövedelmet biztosítana a dolgozójának, a legkedvezőbb mégis az, ha a természetbeni juttatás után fizetendő közterhet is megspórolja. Vagyis például a vállalkozás költségei között számolja el a dolgozónak "álcázott" formában biztosított jövedelmet. Különösen nagyobb cégek vizsgálatánál tapasztalták a revizorok, hogy úgy próbálják kikerülni a természetbeni juttatások után fizetendő adó- és járulékterhet, hogy a saját dolgozóiknak és azok családtagjainak egy-két hetes üdültetési, utaztatási, nem bizonyítható külföldi nyelvtanulási juttatásaikat szabálytalanul szakmai utaknak minősítik. Az ellenőrzések során az is többször kiderült, hogy üzletipartner-találkozó költségeinek minősítik saját dolgozóik megvendégelését, az egészségügyi orvosi szolgáltatást meghaladó külön egészségügyi ellátást biztosítanak dolgozóiknak, ezeket költségként számolják el, és nem minősítik természetbeni juttatásnak, megspórolva ily módon sok adót és járulékot. Elsősorban az építőiparban tapasztalták a revizorok, hogy az élőmunka felhasználását gyakran bejelentés nélkül foglalkoztatott munkásokkal oldották meg, akiket lényegében "napszámosként" fizettek ki. Ezeket a költségeket viszont a vállalkozás költségei között akarták szerepeltetni, ezért a kiadások fedezetére fiktív számlákat bocsátottak ki nem létező cégek nevére. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint ilyenkor többször előfordul, hogy a számlakiállító elismeri: valós gazdasági esemény nem történt, de olyan eset is gyakran előfordul, hogy a revizor alapos munkája derít csak fényt arra, nem történt valós gazdasági esemény.