Egyeztetés a paksi fűtőelemekről

Egyelőre nem tudni, ismét beindulhat-e a paksi atomerőműben kiégett nukleáris fűtőelemek exportálása Oroszországba, mindenesetre a közeljövőben szakértői egyeztetések kezdődnek a kérdésről. Az oroszországi lerakás lehetősége szeptember elején vetődött fel újra, amikor az orosz miniszterelnök magyarországi látogatása alkalmával az orosz atomenergetikai miniszter is megbeszéléseket folytatott Budapesten. A felek ekkor szándéknyilatkozatot írtak alá egy megállapodás megkötéséről, ám ehhez még számos kérdést tisztázni kell. Magyar- és Oroszország 1997-ben aláírt egy szerződést a nagy aktivitású radioaktív hulladékok oroszországi elhelyezéséről, ám ezt a moszkvai legfelsőbb bíróság később törvényellenesnek mondta ki, s a kiszállítások évek óta szünetelnek.

A két fél szakértői között a közeljövőben egyeztetések kezdődnek a szándéknyilatkozat pontosításáról. Tisztázni kell, hogy az orosz jogszabályok egyáltalán lehetővé teszik-e az ügyletet, másrészt azt is meg kell vizsgálni, milyen áron lenne megvalósítható a kiégett nukleáris fűtőelemek külföldi lerakása - fogalmazott Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű Rt. miniszteri biztosa szerint a tárgyalásokon múlhat, hogy megállapodás esetén a tavasszal megsérült paksi fűtőelemek is kiszállításra kerülhetnek-e.

Ezzel párhuzamosan tovább folynak a kutatások, hogy Magyarországon is megfelelő tárolóhelyet alakítsanak ki a nagy, illetve a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére. A hazai tárolók kialakítása megkerülhetetlen, mivel hosszú távon csak ez jelent garanciát az országban keletkező radioaktív hulladékok elhelyezésére, ráadásul ezek hiánya a kiszállításról szóló üzleti tárgyalásokon is kiszolgáltatottá tenné a magyar fél pozícióját - vélekedett Aszódi Attila. Emellett egy készülő európai uniós direktíva szerint a nukleáris létesítménynyel rendelkező tagállamoknak 2008-ig ki kell jelölni a kiégett atomerőművi fűtőelemek befogadására is alkalmas létesítmények helyszínét, s ezeket 2018-ig meg is kell építeni.

A nagy aktivitású anyagok befogadására alkalmas helyszín kiválasztását célzó kutatások a Mecsek nyugati részén lévő uránbánya területén néhány éves leállás után az idén újraindultak, s erre a költségvetés 460 millió forintot biztosított. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: a gazdasági és közlekedési miniszter által nyáron jóváhagyott ötéves program keretében a Boda község mellett lévő bányában egy föld alatti geológiai laboratóriumot alakítanak ki, hogy a felszín alatt 500-600 méterrel elhelyezkedő gránitkőzeten belül ki tudják jelölni azt a részt, amely a legalkalmasabb a majdani tároló kialakítására. A források biztosítása esetén a határidők tarthatók, igaz, a tényleges betárolás jóval később kezdődne el. A Pakson kiégett fűtőelemeket először 5 évig magában az atomerőműben pihentetik, majd további 50 évig a létesítmény mellett található átmeneti tárolóban helyezik el és hűtik, a végleges elhelyezés lehetőségét ez alatt az idő alatt kell megteremteni. Az átmeneti tárolót az elmúlt években folyamatosan bővítették, mivel most is ez fogadja be a kiégett fűtőelemeket. A majdani tároló a kiégett fűtőelemek mellett az atomerőmű majdani leszerelési hulladékát, illetve a gyógyászatban és az élelmiszeriparban keletkező, hosszú felezési idejű kis és közepes aktivitású egyéb radioaktív hulladékokat is befogadná.

Előrehaladottabb állapotban van az atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló lerakó építésének előkészítése, amelyre azért van szükség, mivel a Püspökszilágyon üzemelő létesítmény a nem atomerőművi radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgál. A felszínről elvégezhető kutatások Bátaapáti körzetében lényegében már befejeződtek, erre az idén várhatóan 5,2 milliárd forintot használnak fel. A tervek szerint az ideszállítandó hulladék: a munkások által használt védőruhák, kesztyűk, cipők és szerszámok stb. 150-250 méter mélyen a föld alatt, egy gránittömbben kialakítandó tározóban kerülhetnek elhelyezésre. Az EU készülő direktívája erre vonatkozólag 2013-at jelöli meg a létesítmény átadásának határidejeként, ám ha a döntéshozók a finanszírozási feltételeket biztosítani tudják, s az Országgyűlés is hozzájárulását adja, már 2007 körül befejeződhet a beruházás.