Megrogyott az orosz olajtermelés az ukrán támadások nyomán, mi lesz így a költségvetéssel?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA támadások ténye ugyan nem jelez stratégiai irányváltást, mivel Kijev már a háború kitörése óta igyekszik elvágni Moszkvát az olaj- és gázexport után keletkező bevételeitől, ám a termelőkapacitások visszaesése léket ütött a költségvetésen.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb adatai szerint az orosz kőolajkitermelés a múlt hónapban mintegy 5 százalékkal, napi 8,7 millió hordóra esett vissza éves alapon. Ez 10 százalékkal marad el a májusi céltól.
Ukrajna nyomás alá helyezte az orosz olajinfrastruktúrát
Az orosz finomítók elleni ukrán támadások 2026 eleje óta megduplázódtak, aminek következtében a feldolgozó kapacitások egy része részlegesen, vagy átmenetileg leállt:
Az olajinfrastruktúra elleni folyamatos támadások miatt az idei orosz kőolaj-kitermelési előrejelzésünket napi 200 ezer hordóval csökkentettük
− közölte az IEA havi jelentésében.
A Reuters júniusi összesítése szerint az ukrán támadások ez elmúlt hónapokban:
- 10 olajfinomítót,
- több szivattyúállomást, valamint
- egy olajterminált,
- és egy kikötőt értek.
Ukrán közlések szerint ennél is több sikeres hadművelet történt, ám független források csupán az imént összesített csapásokat erősítették meg. A hadműveletek következtében az érintett egységek eltérő mértékben sérültek, a permi finomító esetében például egy, a kőolaj elsődleges feldolgozásának kulcsfontosságú egysége vált használhatatlanná, valamint a vákuum- és atmoszferikus desztillációs oszlopok is kigyulladtak.
Gazdasági következmények
Az IEA információi szerint a támadások ellenére az orosz kőolaj- és olajtermékexport májusban stabil maradt, megközelítőleg 7,4 millió hordó körül alakult. Ezzel szemben az olajexport utáni bevétel májusban, havi összevetésben 710 millió dollárral, 20,8 milliárd dollárra csökkent, mivel az árak a korábbi időszakhoz képest némileg mérséklődtek. A negatív irányú árváltozás ellenére éves alapon az olajexport után keletkezett bevételek 65 százalékkal megugrottak, így közel történelmi csúcsot elérve. Ennek oka elsősorban az iráni háború miatt tartósan magas olajár volt.
2025-ben Moszkva kőolaj- és olajtermékexport bevétele megközelítőleg a GDP 5-6 százalékát tette ki, miközben a fosszilisenergia-export GPD-hez viszonyított aránya 7-8 százalék között alakult.
A központi költségvetésben azonban az energiaszektor súlya ennél sokkal nagyobb: az olaj- és gázexport 2025-ben a központi költségvetés bevételeinek nagyjából 22,7 százalékát adták, ezen belül pedig az olajhoz köthető bevételek aránya megközelítette a 19–20 százalékot.
A két viszonyszám közötti különbség abból adódik, hogy míg az olaj- és üzemanyagexport a GDP 5-6 százalékát adja, addig a központi költségvetés a GDP töredék részét teszi ki.
Annak ellenére, hogy az olajárak magasak, Oroszország költségvetési hiánya az év első négy hónapja alatt elérte a 2026-ra tervezett deficit másfélszeresét, tehát a GDP 2,5 százalékát. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy:
- A hiány 5,877 ezermilliárd rubel,
- míg az éves cél 3,786 ezermilliárd rubel volt,
- a tavalyi év azonos időszakában pedig a költségvetés 2,931 ezermilliárd rubel hiánnyal zárt.
A kedvezőtlen számok ellenére a kormány szerint az év végére fenntartható a strukturális egyensúly, amire szükség is lenne, mivel a tartósan magas kamatok visszafogják az ország gazdasági teljesítményét.
Geopolitikai következmények
Az energiaválság legérzékenyebben az ázsiai kontinens országait érinti, Vlagyimir Putyin és kormánya pedig a helyzetet felismerve igyekezett kihasználni a kínálkozó lehetőséget. Mivel Moszkva az elmúlt években szinte teljesen elvesztette az európai piacot, ezért az olaj- és földgáztermékeknek új felvevőpiacokat kellett találnia, amire úgy tűnik a délkelet-ázsiai országok megfelelő választásnak bizonyulhatnak. Kihívást jelent azonban, hogy az olcsó csővezetékes szállítás nem opció, ezért elsősorban tankerhajókkal kell megoldani a feladatot, ami akár a duplájára is emelheti a logisztikai költségeket.
Az ellátási láncok stabilitásának megerősítése érdekében Oroszország stratégiai olajtartalék létrehozását tervezi Vietnámban, ami csökkenthetné a nyomást az egyébként gőzerővel dolgozó flottáján, miközben növelné befolyását a délkelet-ázsiai régióban.
Amennyiben a heves ukrán támadások folytatódnak és az orosz kapacitások csökkenek, akkor Moszkvának várhatóan a belpiacaira kell majd összpontosítania, hogy az üzemanyag-ellátás stabilitása biztosított legyen. Bizonyos nemzetközi források már arról számolnak be, hogy a nyári szezon előtt az orosz kormány várhatóan így is csökkenti majd az ország kőolajexportját és maximalizálja a finomítók teljesítményét, hogy megakadályozza egy súlyosabb üzemanyaghiány kialakulásának lehetőségét.
