Elárasztja a magyar piacot az afrikai zöldség, tehetünk ellene, a termelők várják az áfacsökkentést
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRohamosan nő az importzöldség és az importgyümölcs aránya Magyarországon, miközben a hazai termelés több ágazatban visszaszorulóban van – erre hívta fel a figyelmet Cseh Tibor, a Magosz főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Mint mondta, az elmúlt tíz évben az import zöldség és gyümölcs mennyisége, illetve fogyasztáson belüli aránya jelentősen nőtt Magyarországon, egyes termékeknél pedig már a hazai fogyasztás közel felét külföldi áruval látják el.
A szakember példaként az uborkát és a fokhagymát említette, amelyeknél az import szerepe különösen látványosan erősödött. Cseh Tibor szerint aggasztó, hogy a magyar boltok polcain egyre nagyobb arányban jelenik meg marokkói, török vagy éppen egyiptomi paprika, paradicsom és uborka. Ez nem pusztán kereskedelmi kérdés: a hazai termelők piaci pozícióját, az önellátás biztonságát és a fogyasztók tájékozott választását is érinti.
Zöldség Marokkóból
A Világgazdaságban írt elemzése szerint az Európai Unió továbbra is a világ egyik legjelentősebb zöldségtermelő és -fogyasztó térsége, az önellátottsági szint közel 90 százalékos, de az EU-n kívülről érkező import aránya látványosan emelkedik. A folyamat különösen a paprika, a paradicsom, az uborka és a fokhagyma piacán érzékelhető.
A paradicsom esetében az uniós belső kereskedelem az elmúlt években visszaesett, miközben a harmadik országokból érkező import majdnem megduplázódott: 487 ezer tonnáról 835 ezer tonnára nőtt. A legnagyobb beszállító Marokkó, amely a teljes uniós paradicsomimport közel 70 százalékát adja. A paprika esetében is hasonló átrendeződés látható: az import bővülése gyorsabb volt, mint a belső termelés növekedése, részben az EU-n kívüli országok alacsonyabb termelési költségei miatt.
Magyarország sem marad ki ebből a folyamatból. Paprikából bő tíz éve az import még a hazai termelés mintegy 10 százalékát tette ki, 2024-re azonban ez az arány 17 százalék fölé emelkedett.
A paradicsomnál az importarány tíz év alatt megduplázódott, és 2024-ben már megközelítette a 18 százalékot.
Különösen látványos az EU-n kívülről érkező paradicsomimport növekedése, amelynek aránya tíz év alatt közel ötszörösére emelkedett.
Az uborka esetében még erősebb a magyar piac importkitettsége: a hazai kereslet körülbelül felét importból fedezik. A behozatal döntő része ugyan uniós országokból érkezik, de az EU-n kívüli import is jelen van. A fokhagymánál 2020-tól erős, 20–25 százalékos hazai termelés-visszaesés volt tapasztalható, amelyet gyorsan kitöltött a külföldi áru. Az import aránya a hazai termeléshez viszonyítva 40 százalék körüli szintre emelkedett.
Exportőrből importfüggő
A FruitVeB adatai szintén azt mutatják, hogy nem egyszeri piaci kilengésről, hanem tartós szerkezeti problémáról van szó. A szakmaközi szervezet szerint a magyar zöldség-gyümölcs ágazatot az elmúlt években zsugorodó termelési volumen, csökkenő exportteljesítmény, stagnáló belföldi fogyasztás és növekvő import jellemezte. A hazai termelés a 2025-öt megelőző években 1,8–2,0 millió tonna közé állt be, ami 20–25 százalékos visszaesés a 2000–2010 közötti, nagyjából 2,5 millió tonnás szinthez képest. A külkereskedelmi mérleg még látványosabban mutatja a fordulatot. A FruitVeB szerint a friss zöldségek és gyümölcsök exportált mennyisége a 2015–2018 közötti 300–350 ezer tonnáról 200 ezer tonna környékére esett vissza, miközben az import 200–250 ezer tonnáról 350–400 ezer tonnára nőtt. Vagyis Magyarország néhány év alatt nettó exportőri helyzetből egyre inkább importfüggő piaccá vált.
Értékben ugyanez a tendencia rajzolódik ki. A FruitVeB adatai alapján a kivitel értéke 2015 és 2023 között 70 milliárd forintról körülbelül 100 milliárd forintra nőtt 2024-re, miközben az import értéke 60 milliárd forintról 150 milliárd forintra ugrott. A külkereskedelmi egyenleg így plusz 10 milliárd forintról mínusz 50 milliárd forintra romlott.
Esélyt kell adni a vásárlónak a tájékozódásra
Cseh Tibor szerint az egyik legfontosabb eszköz a fogyasztók pontos tájékoztatása lenne. Jelenleg is hatályos az az előírás, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök esetében a származási országot egyértelműen fel kell tüntetni. A gyakorlatban azonban sokszor csak annyi szerepel az üzletekben, hogy a származási ország vagy származási hely a dobozon tekinthető meg. A Magosz főtitkára szerint ez helytelen gyakorlat, mert nem segíti a vásárló gyors és tudatos döntését.
A hazai szabályozás jelenleg a magyar termékeknél írja elő a magyar zászló feltüntetését, Cseh Tibor szerint azonban ennél tovább kellene menni. A Magosz álláspontja az, hogy minden ország esetében kötelezővé kellene tenni az adott ország zászlójának kihelyezését a friss zöldség-gyümölcs pultoknál. Ez világosabbá tenné a fogyasztók számára, honnan érkezik az áru, és erősítené a hazai termelők versenyhelyzetét.
Több tényező is neheziti a termelők helyezetét
A FruitVeB szerint a jövedelemtermelő képesség lényegében szinten maradt, miközben a termelés 60–100 százalékkal magasabb költségek mellett zajlik. A dráguló energia, munkaerő, növényvédelem és logisztika mellett a hazai termelőknek olyan országok áruival kell versenyezniük, ahol sok esetben alacsonyabbak a bér- és termelési költségek.
A FruitVeB arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas magyar áfakulcs versenyhátrányt okoz a hazai termelőknek. A belföldi termelő áruját a vevőnek 27 százalékos áfa finanszírozása mellett kell megvásárolnia, miközben az importügyletekben az áfateher finanszírozási szempontból másként jelenik meg. A szakmai szervezet ezért régóta az áfacsökkentést is a versenyképesség javításának egyik fontos eszközeként kezeli.
A magyar termelők számára a tét nem csupán az, hogy mekkora részt tudnak megtartani a hazai piacból. Ha a termelés több ágazatban a kritikus méret alá csökken, az hosszabb távon feldolgozóipari, logisztikai és munkaerőpiaci következményekkel is járhat. A FruitVeB szerint egyes ágazatokban már látható annak kockázata, hogy a szervezett piacok megtartásához szükséges méret alá süllyed a hazai termelés.
Cseh Tibor szerint ilyen mértékű importdömping mellett nagyobb védelemre van szükségük a magyar termelőknek. A fogyasztók felé pedig világosan jelezni kell, hogy a magyar zöldség és gyümölcs sok esetben frissebb, ellenőrizhetőbb és fenntarthatóbb választás, hiszen nem kell több száz vagy több ezer kilométeren át szállítani, mire a boltok polcaira kerül.
A zöldség-gyümölcs import növekedése így egyszerre fogyasztóvédelmi, agrárpolitikai és versenyképességi kérdés. A hazai termelők szerint nem az import teljes kizárása a cél, hanem az, hogy a vásárlók pontosan lássák, mit vesznek, honnan érkezik az áru, és milyen következménye van annak, ha a magyar termék helyett rendszeresen külföldit választanak. A kormány által ígért, és a termelők által már július elsejére remélt áfacsökkentés ügyében a múlt héten megkerestük az agrártárcát is, eddig nem kaptunk válaszokat.
