Húzóerő a lakásfelújítás

A következő évtizedben a lakáspiac húzóereje a lakásfelújítás, -fenntartás és -fejlesztés lesz. Erre alaposan rásegít az Európai Unió által jóváhagyott áfacsökkentések alkalmazása, amely az élőmunka-intenzív ágazatokban növeli a legális munkaerő foglalkoztatottságát és a felújítások gyakoriságát - fejtette ki lapunknak Gáspár Anna, a Build & Econ Kft. szakértője.

A szakértő utalt rá, hogy az európai országokban az évente megépülő kb. kétmillió új lakás a teljes állomány egy százalékát teszi ki. Emellett a 2000-es években egyre nagyobb jelentőségű az európai lakásállomány "másik" 99 százaléka, az a mintegy 189 millió lakás, amely a felújítások, karbantartások és javítások növekvő piacát jelenti. Az európai lakáspiacon a felújítási, fenntartási és fejlesztési tevékenység összértéke 2002-ben meghaladta az új lakásépítések értékét. A lakásfelújítás ma már fölénybe került Olasz-, Francia-, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Dániában és Norvégiában.

Az új műszaki igények, illetve a megnövekedett minőségi és térbeli követelmények gyorsítják a termék- és technológiafejlesztést. Az egyes felújítási projektek értéke emelkedik, a beszállítóknak folyamatosan növelniük kell termékeik hozzáadott értékét.

A jelenlegi magyar és kelet-európai helyzetre alkalmazva az nyugat-európai jelenségeket, a lakásfelújítás támogatása igen nagy hatással lehet az építő-, az anyag- és szerkezetgyártó-iparra és a foglalkoztatottságra. A napi aktualitású munkahely-megszűnési, -áttelepítési, lakásmobilitást segítő lehetséges intézkedések sorában megfontolandó egy olyan felújítási kölcsön és csökkentett áfatámogatás, amely enyhíthetné a munkanélküliséget, ugyanakkor a munkahelyet kínáló térségekben élénkítené az ingatlanok keresletét, azok ellenőrzött felújítását és a felújítás révén további munkalehetőségek kialakítását - javasolta a vezető.

Egész Európa megérezte a 2001 első fél évében kezdődő recessziót, melyre minden országban az üzleti szektor reagált a leggyorsabban, különösen az ipari beruházások terén. Ez a hullám sajnos elérte hazánkat is. A globális recesszió csak az egyik összetevője a kedvezőtlen változásnak, a beruházások lelassulása részben a környező országok most bekövetkezett privatizációs hulláma, részben a magyar komparatív előnyök csökkenésének következménye is. Az elhúzódó válság nálunk inkább mérlegelést jelent, hiszen számos igen nagy beruházás előkészületeiről tudunk - fűzte hozzá Gáspár Anna.