Integrált megoldások

A Sinergy Kft.-t az RWE két magyarországi leányvállalata, az Émász Rt. és az Elmű Rt. alapította, eredetileg is az integrált energiaellátás kapcsán megjelenő növekvő vevői igények kezelésére, olyan, Magyarországon még új eljárások bevezetésére, amelyek eredményeként a partnereik számára hosszú távon költséghatékony és környezetbarát energiaszolgáltatás valósulhat meg.

Ugyanakkor az árampiac megnyitásának hajnalán a Sinergy képviselte a feljogosított fogyasztók előtt a német energiaipari csoportot, ezt a feladatot az időközben megalakult Magyar Áramszolgáltató Kft. (MÁSZ) vette át. A Sinergy így ismét csak az integrált ipari szolgáltatásokra koncentrálhatja minden energiáját.

Azt mondja Bercsi Gábor, hogy a TVK és a BorsodChem önálló energetikai projektjei - amelyekben az Émász Rt. révén a Sinergy is részes volt, illetve részes, valamint a Sinergy által a TVK-nál megvalósított, átadás előtt álló vízkezelő rendszer - azt bizonyítják, a magyar piacon is van igény a Nyugat-Európában már bevált modellre, vagyis hogy egy-egy cég komplex energia-, sőt közműellátását részlegesen, vagy teljesen külső vállalkozásra bízzák.

A Sinergy Kft. ügyvezető igazgatója a Guinness (Diageo) sörgyárat említi példaként, amely először csak londoni gyárának villamosenergia- és gáz-, valamint gőz-, illetve vízellátását, azonkívül a szennyvízkezelést bízta az RWE-re, majd a közelmúltban további két írországi gyárának közműrendszereit is átadta a német energiaipari csoport ottani leányvállalatának. Az RWE-nek a Guinness-üzlet során ki kellett vásárolni az energia-, illetve közműszolgáltatáshoz kapcsolódó eszközöket, és jelentős korszerűsítésre is kötelezettséget kellett vállalnia.

Az ilyen, természetszerűleg hosszú távú, legalább 10-15 éves megállapodásoknak számos területen van számszerűsíthető hozadéka az ipari energiafogyasztók számára. A teljes körű közműszolgáltatás átadása nem jelenti automatikusan azt, hogy az alvállalkozó szállítja a villamos energiát és a földgázt, a megbízó fenntarthatja magának a lehetőséget, hogy ő szerezze be az energiát, akár továbbra is a közüzemi piacról. Ugyanakkor a szabadpiaci vásárlás és az integrált energiaszolgáltatás előnyei erősíthetik egymást.

A rendszernek Bercsi Gábor szerint minden pontján elérhető megtakarítás, az elosztástól az átalakításon (tehát például a gőztermelés során) át egészen az üzemeltetésig. Mindezek mellett az ipari felhasználó számára ez a megoldás garantált költséget jelent.

A Sinergy ügyvezető igazgatója szerint elsősorban azoknak a cégeknek érdemes az integrált ipari energia- és közműszolgáltatásban gondolkodni, amelyek összköltségein belül az energiaköltségek legalább 10-15 százalékot képviselnek.



Óriási gázüzletben a Shell



A Shell vezette konzorcium befejezte azon tárgyalásait, amelyek eredményeként jövőre földgáz kutatásához, majd termeléséhez kezdhet Szaúd-Arábiában.

A Royal/Dutch Shell és a szaúdi állami Aramco társaság három hónappal ezelőtt írta alá az első megállapodást arról, hogy a nyugati társaság vezetésével mintegy 2 milliárd dollár befektetést hajtanak végre a cégek egy 200 ezer négyzetkilométeres mezőn, az úgynevezett Empty Quarter (Üres negyed) sivatagban. Már minden érdekelt (vagyis a fenti két cégen kívül a francia Total is) aláírta a megállapodást, ezért a jövő év januárjában kiküldhetjük embereinket az érintett területre - közölték az aláírókhoz közeli körökből, amit szaúdi forrásból is megerősítettek.

A szaúdi ügylet jelentőségét az adja, hogy most először kapnak termelési engedélyt nyugati cégek - a Shell és a Total - a királyságban azóta, hogy a hetvenes években államosították az olajkészleteket. A mostani tervet öt éven át készítették elő, a beruházásra pedig a Shaybah vállalkozás részeként kerülhet sor. A Shaybah szaúdi konstrukciót eredetileg vezetékek, erőművek és vízsótalanító létesítmények külföldi erővel való létrehozására hozták létre. A gázkutatási és -termelési tervet még jóvá kell hagynia az ország olajtanácsának is, amelynek élén Abdullah koronaherceg áll.

Erre azonban csak a november végén záruló ramadán ünnep után kerülhet sor. A Shellnek egyébként 40 százaléka lesz a projektben, míg a Totalnak és az Aramcónak 30-30. A ConocoPhillips is részt vett kezdetben a Shaybah-megbeszéléseken, de végül úgy döntött, hogy nem csatlakozik.



Itt az idő amerikai energiaipari cégeket venni



Az amerikai energiapiac komoly kockázatokkal teli, ezért soha alkalmasabb idő nem volt még energiaipari érdekeltségek vásárlására - vélik bostoni elemzők, akiket a Platts idéz egy közelmúltbeli jelentésében. A hírügynökségi jelentés szerint ágazati megfigyelők úgy vélik, az elmúlt öt évben számos cég irracionális akvizíciókat hajtott végre az USA energiaiparában, míg mások ültek a pénzükön és kivárták, hogy konszolidálódjon a piac, s ez 2002-re megtörtént. Hozzáteszik, hogy számos, a közelmúltban lezárt tranzakció jelzi, ideális időszak következik a vásárlásra.

A helyzet azonban egyszersmind limitálja is azon cégek, illetve befektetők körét, amelyek épp most beléphetnek az amerikai piacra, hiszen a kockázatvállalást az adott társaság tőke- és teherviselő képessége nagyban meghatározza.