A csatlakozás hatása az engedélyezési rendszerre
z Mit kell tudni a nemzetközi árufuvarozás engedélyezési rendszeréről?
A nemzetközi árufuvarozásban jelenleg élesen ketté kell választani az ún. "kiskocsikat" (3,5 tonna teherbírásig) és a kamionokat (20 tonna teherbírás felett). Mindkét járműtípus vonatkozásában igaz az, hogy egy vállalkozásra és rendszámra szóló ún. tevékenységi engedéllyel (nemzetközi közúti árufuvarozói engedéllyel) kell rendelkeznie a jármű üzemeltetőjének. Azonban míg a "kiskocsik" közlekedése Európában általában "közlekedési engedély" (nemzetközi áruszállítási engedély) nélkül történhet, addig a kamionoknak az érintett ország különböző típusú közlekedési engedélyével kell rendelkeznie, s ezek száma - főként Ausztria, de Olaszország vonatkozásában is - korlátozott. Éppen ezért Magyarországon is korlátozták a nemzetközi árufuvarozásban részt vevő kamionok számát, az érintett relációkban összesen 4950 járműszerelvény közlekedhet.
z Várható-e ezen a téren változás az EU-csatlakozást követően?
Feltétlenül. A "kiskocsik" nemzetközi forgalomban való közlekedése jelenleg is liberalizált, 2004. május 1-jét követően pedig a kamionoké is az lesz. Azaz minden olyan vállalkozás és jármű a nemzetközi közúti fuvarozás piacára léphet, amely teljesíti az EU-konform szakmához jutási, piacralépési feltételeket. Mindez azt jelenti, hogy a kontingentálás megszűnik, a verseny teljesen szabaddá válik. Ráadásul az EU-tagországok vonatkozásában a loco- (kétoldalú)
és tranzitforgalomban megszűnik a "közlekedési engedély"-rendszer, azaz ilyen tekintetben is szabaddá válik a piac. (Ez alól a kivételt Ausztria jelenti, illetve jelentheti, ahol az ökopontrendszer alkalmazásával kapcsolatos - még az EU-n belül is zajló - viták nem zárultak le.) Az eddig alkalmazott tevékenységi és közlekedési engedélyek szerepét az úgynevezett közösségi engedély, vagy más néven EU-licenc fogja betölteni. A közösségi engedélylyel rendelkező vállalkozó az adott kamionjával Magyarország és EU-tagország között, illetve EU-tagországok között szabadon, engedélykötöttségek nélkül vállalhat fuvarfeladatot. Magyarország és egy nem EU-tagország közötti fuvarfeladat pedig a közösségi engedély és az adott országra érvényes közlekedési engedély birtokában végezhető. Ennél egy kicsit bonyolultabb a kép az ún. 3. országos fuvarozások (EU-tagország és nem EU-tagország közötti fuvarozások) tekintetében, alapszabályként az rögzíthető, hogy erre a legalkalmasabb engedélytípus a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) által kidolgozott CEMT-engedély.
z Ez mit jelenthet a külkereskedelmi forgalom lebonyolítása szempontjából?
Kezdjük Németországgal. A külkereskedelmi árucsere adatai folyamatos emelkedést mutatnak, 2002-ben a két ország között fuvarozott árumennyiség 5,7 millió tonnát tett ki. A közúton továbbított árutömeg 71 százalékát a magyar fuvarozók mozgatták meg. Németország vonatkozásában három sajátossága van jelenleg a fuvarozásoknak. Az egyik, hogy az úgynevezett saját számlás szállítás, tehát amikor egy cég saját kamionjával, alkalmazott gépkocsivezetőjével bonyolít le a két ország között fuvarozási feladatot, mentesül a német közlekedési engedély használata alól. A másik sajátosság, hogy a 3. országos fuvarozás, amennyiben érinti Magyarországot, ugyanazzal az engedéllyel végezhető, mint amellyel egy magyar importot hozunk haza, míg a honos ország érintése nélküli 3. országos fuvarfeladatokra csak ezer engedélyünk van. A harmadik sajátosság, ami igen kedvező, hogy a két ország közti közlekedésdiplomáciai kapcsolat kitűnő, azaz Németország gyakorlatilag igény szerint biztosít számunkra közlekedési engedélyeket. 2004-re a legfontosabb külkereskedelmi partnerünkkel egy különleges megoldásban sikerült megállapodni. Az ún. Euro 3-as járműveket (a nemzetközi forgalomban használt kamionjaink 60 százaléka már ilyen) már január 1-jétől elvileg alkalmazhatják Németországban a közösségi engedélyeket a közlekedési engedélyek helyett! (Valószínűleg a megyei közlekedési felügyeletek a már piacon lévő vállalkozások részére már 2004 elejétől elkezdik kiadni ezen dokumentumokat, más kérdés, hogy azok általánosan csak a csatlakozásunkat követően lesznek érvényesek.) Ráadásul ez a közösségi engedély lehetővé teszi a 3. országos fuvarozást is, ha Magyarországot érinti a fuvarfeladat. A csatlakozást követően pedig teljesen tiszta a kép, 3. országos közlekedési engedélyre (vagy CEMT-enge-délyre) csak a Németország-
nem EU-tagország közti fuvarfeladat lebonyolításakor van szükség, ha az út során a jármű hazánkat nem érinti.
z Tudomásunk szerint az Olaszország által alkalmazott szisztéma eltér a németek által alkalmazottól.
Pontosan így van. Az olasz közlekedési engedély hosszú ideig kurrensnek bizonyult, bár a szakadék az engedélyek iránti kereslet és az olasz kínálat között - eredményes közlekedésdiplomáciánknak köszönhetően - évről évre szűkült. Mindez azért is nehéz volt, mert egyrészt a két ország közti forgalom nagyobb hányadát a mi szállítóink viszik el, másrészt Olaszországban 180 ezer fuvarozót tartanak nyilván, akik politikai és gazdasági súlya igen jelentős. A szűkös engedélyellátottság a két ország között 2004. május 1-jéig fennmarad, ehhez az olasz fél ragaszkodott, mégpedig úgy, hogy 2004. má-jus 1-jéig az olaszok időará-
nyos közlekedési engedélykontingenst biztosítanak fuvarozóink részére, melynek bázisa az idei engedélyfelhasználás. 2004. május 1-jétől e relációban is "belép" a közösségi engedély a tevékenységi és közlekedési engedély helyett. Ugyanakkor a csatlakozást követően Olaszország a magyar fuvarozók részére nem biztosít egyetlen 3. országos engedélyt sem, így Olaszország és nem EU-tagország közti 3. országos fuvarfeladatot magyar fuvarozó csak CEMT-engedély birtokában végezhet.
z Mi várható az osztrák relációban?
- Ausztria kiemelkedően tranzitszerepe miatt a legproblémásabb reláció a magyar fuvarozók részére. Ez a helyzet 2004. május 1-jéig biztosan fennmarad, az osztrákok "patikamérlegen" kiszámolva biztosítják számunkra 2004. május 1-jéig az időarányos közlekedési engedélymennyiséget. Sajnos itt a hiány tehát a csatlakozásig biztosan fennmarad. Az ökopontrendszer fenntartásáról, illetve technikai lebonyolításának kérdéseiről pedig ma még felelősen senki nem tud nyilatkozni, hiszen a téma jelenleg is vitatott mind az EU bizottságában, mind pedig a parlamentben. A döntés várhatóan csak ez év legvégén vagy jövő év elején fog megszületni.
z Mit tehet, illetve tesz a NIT-Hungary annak érdekében, hogy e bonyolult szabályokat a vállalkozások megismerjék?
- Alapvető feladatunk az ipartestületünkhöz tartozó több mint 4400 vállalkozás naprakész informálása. A tudnivalókat az országos média segítsége mellett saját információs csatornáink révén is igyekszünk eljuttatni a vállalkozóknak. Ősszel és tavaszszal 12 helyszínen szervezünk regionális EU-felkészítő szakmai tanácskozást, információs kiadványunk (Hírlevél), illetve weblapunk pedig alanyi jogon elérhető valamennyi tagunk számára.
