Trump meg akarja büntetni a NATO-t: összeállított egy listát a "rossz" tagállamokról
A Fehér Ház egy belső listán rangsorolja a NATO-tagokat aszerint, mennyire támogatják az Egyesült Államokat – és nem mindenki áll jól. Donald Trump nyíltan készül következményekkel sújtani azokat az országokat, amelyek szerinte nem viselkednek „mintaszövetségesként”.
Az amerikai kormányzat egy belső, informális „jó és rossz” listát állított össze a NATO-tagállamokról, amely alapján eldőlhet, ki számít megbízható szövetségesnek, és ki nem.
A kezdeményezés mögött Donald Trump áll, aki régóta bírálja azokat az országokat, amelyek szerinte nem járulnak hozzá kellő mértékben a közös védelemhez.
A Politiconak nyilatkozó diplomáciai források szerint már előkészítették a NATO-főtitkár, Mark Rutte washingtoni látogatása előtt. A dokumentum a tagállamokat különböző kategóriákba sorolja, figyelembe véve
- a katonai hozzájárulásukat;
- a védelmi kiadásaikat;
- valamint azt is, mennyire támogatták az Egyesült Államok iráni műveleteit.
Kettészakadt a NATO
A koncepció nem új, de most először kapott konkrét formát. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter már korábban „mintaszövetségesekről” beszélt, akik különleges elbánásban részesülhetnek. Ide sorolta például Lengyelországot, a balti államokat és egyre inkább Németországot is.
A másik oldalon azok az országok állnak, amelyek nem támogatták aktívan az Egyesült Államokat az Irán elleni műveletek során. A Pentagon „Operation Epic Fury” néven futó akciója során több szövetséges – köztük Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság – vagy elutasította, vagy halogatta a részvételt. Ezzel szemben Románia és több kisebb állam lehetővé tette amerikai bázisok használatát, Bulgária pedig logisztikai támogatást nyújtott.
Donald Trump ultimátumot adott a NATO-szövetségeseknek: kész a lista, kivonul Amerika a nem „baráti" országokból
Az iráni háború közepette egyre nő a feszültség Washington és európai szövetségesei között. A NATO az eddigi erőteljes amerikai kritikák után most még nagyobb kihívással szembesül: az európaiak német lapértesülés szerint ultimátumot kaptak az amerikai elnöktől, mégpedig igen rövid határidővel.
A lehetséges következmények még nem világosak, de több opció is felmerült. Az egyik ilyen az amerikai csapatok átcsoportosítása Európán belül.
Ez azt jelentheti, hogy a „rossz” kategóriába sorolt országok kevesebb amerikai katonai jelenlétre számíthatnak, míg a „jók” – például Lengyelország vagy Románia – erősítést kaphatnak.
Lengyelország már most is mintegy 10 ezer amerikai katonát fogad, és a költségek jelentős részét maga állja. Románia szintén kulcsszereplővé válhat: a kibővített Mihail Kogălniceanu légibázis jelentős kapacitással rendelkezik, és az iráni hadműveletek során is fontos szerepet játszott.
A terv azonban komoly kritikákat váltott ki. Roger Wicker republikánus szenátor szerint az ilyen retorika aláássa az amerikai szövetségi rendszert, amely nemcsak katonai, hanem politikai és stratégiai előnyöket is biztosít az Egyesült Államok számára.
Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy nincs valódi precedens arra, hogy Washington nyíltan „megbüntesse” szövetségeseit.
Ráadásul az amerikai csapatok áthelyezése költséges és időigényes, miközben kevés alternatív helyszín áll rendelkezésre Európában.
A háttérben egy mélyebb törésvonal húzódik: Trump régóta azt várja el a NATO-tagoktól, hogy a GDP legalább 5 százalékát fordítsák védelemre. Ezt azonban több ország – különösen Nyugat-Európában – túlzónak tartja.
A mostani lépés így nemcsak taktikai nyomásgyakorlás, hanem egyértelmű politikai üzenet is: az Egyesült Államok új alapokra helyezné a szövetségi rendszert, ahol a lojalitás és a konkrét hozzájárulás számít.
Történelmi pillanat, nem várnak tovább: az Európai Unió NATO akar lenni, a szemünk láttára alakítják át – megkezdődik a védelmi szövetség tesztje
A közel-keleti konfliktus és európai incidensek után az EU a saját védelmi mechanizmusait vizsgálja felül. A NATO mintájára készített 42.7-es cikkely gyakorlati működését most először modellezik.
