Kulcskérdés a magyar élelmiszerexport

A magyar agrárium a nemzetgazdaság egyik meghatározó, stabil értékteremtő ágazata. Bár a mezőgazdaság részesedése a hazai GDP-ből csupán 3 százalék, ha ehhez hozzávesszük még az élelmiszeripart és az úgynevezett agri-business szektort (tehát például a gépforgalmazást vagy a terménykereskedelmet), már bőven 8 százalékhoz közelít a bruttó kibocsátásból való részesedése, több százezres foglalkoztatotti létszámával pedig meghatározó tényező a vidék életében. Stratégiai jelentőségét viszont leginkább az szemlélteti, hogy a teljes nemzetgazdasági export közel tizede az agráriumhoz kötődik, így makrogazdasági szinten sem mindegy, hogy miként alakul az agrár- és élelmiszeripari kivitelünk.

Élelmiszerexport: milyen évet zártunk tavaly?

Az agrártermékek kivitele a tavalyi évben is jelentős, több mint 3200 millió eurós többlettel zárt, bár a megelőző évhez képest majdnem 20 százalékkal romlott az egyenleg. A visszaesés mögött a tavaly is pusztító aszály és az exportpiacainkon növekvő arányban megjelenő brazil, ukrán, marokkói vagy éppen lengyel áruk állnak. Exportunkban meglepő módon nem a gabonafélék játsszák a főszerepet, hiszen a legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termék az állateledel és a takarmány volt, de meghatározó még a napraforgómag-olaj és a baromfihús kivitele is. Importunkat értékben leginkább a csokoládé határozza meg, de jelentős mennyiségben érkezik be kenyér, kalács és egyéb pékáru is.

Kik a legfontosabb kereskedelmi partnereink?

Külkereskedelmi forgalmunk közel 90 százaléka EU-s országokkal bonyolódik le, ebből a nyugat-európai tagállamok részesedése két számjeggyel nagyobb, mint a kelet-európaiaké. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk Németország , ahonnan nagyobb értékben érkezik import, mint amennyit mi oda kiszállítunk (import: 1947 millió euró, export: 1621 millió euró). Németország után a legnagyobb célpiacaink nagyjából hasonló arányban Olaszország és Románia, míg Ausztriába és Lengyelországba már nagyságrendekkel kisebb volumenben szállítunk. Behozatali oldalon szintén Németország a legnagyobb partner, melyet a Lengyelországból és Szlovákiából származó áru követ, és a koncentrációt mutatja, hogy az öt legfontosabb partner részesedése meghaladja az 50 százalékot az importunkban.

Húsfélékből a baromfi és a sertés a meghatározó

Húsexportunk döntő többségét két húsféle határozza meg: a baromfi és a sertés. A magyar sertéshús legfontosabb piaca Románia, amely az árbevétel közel felét adta (és ahová nem csak a hús-, hanem az élőállat-kivitelünk is meghatározó), de fontos célpiac még Olaszország és Horvátország is. A korábban egyik legnagyobb piacnak számító Japánba évek óta nem került sertéshús Magyarországról, és más távoli piacok körében – Kína, Tajvan – is megfigyelhető a sertéshúsexport elmaradása hazánkból, elsősorban az állat-járványügyi korlátozások miatt. A baromfihús tekintetében szintén az Európai Unió a meghatározó célpiac, viszont – ellentétben a sertéssel – jelentős tételek kerülnek ki az EU-n kívüli piacokra is, főként Vietnámba, de a tengerentúlon például Kanada is a fontos partnerek közé tartozik.

Továbbra is fennáll az egyensúlytalanság a tejnél és a zöldség-gyümölcsnél

Nagyon röviden: nyers tejből nettó exportőrök vagyunk, viszont a nagyobb hozzáadott értékű tejtermékekből (tejszín, joghurt, vaj, sajt) továbbra is importőr Magyarország. A friss zöldségfélék többségéből – burgonya, paradicsom, hagymafélék, káposztafélék, salátafélék, uborka – mind a volument, mind az értéket tekintve tavaly is nettó importőr volt Magyarország. A magas fogyasztási arány miatt külön ki kell emelnünk a burgonyát, melynek külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív, a behozatal pedig többszöröse a kivitelnek, forrása pedig elsősorban Franciaország és Hollandia. Kedvező adatokról számolhatunk be a gyökérzöldségeknél (pl. sárgarépa, cékla, zeller), melynél aktívumot mutatott az egyenleg. Kiemelkedő még az édes paprika, melynek kivitele volumenben és értékben is meghatározó, legfontosabb célpiaca pedig Németország és a V4-es országok. A hazai gyümölcstermelés jelentős hányadát az alma adja, amelynek közel háromnegyedét a feldolgozóipar használja fel. Az almaexport tavaly 11,5 ezer tonnát tett ki (amiben nagy szerepe volt a kora tavaszi fagynak is), behozott mennyisége pedig 35 ezer tonna volt, így a külkereskedelmi egyenleg ezúttal is negatív volt.

A gabona szempontjából Olaszország a meghatározó

A magyar gabonának közel a fele exportra kerül, így számunkra kulcsfontosságú, hogy mi történik ezeken a piacokon. A tavalyi esztendőben közel 4,5 millió tonna gabonát exportáltunk, melynek kétharmada búza volt, azt követte a kukorica és az árpa. A fő felvevőpiac toronymagasan az az Olaszország, ahová egyre nagyobb mennyiségben érkezik az ukrán és a brazil termény, amely romboló hatással van az ottani piaci lehetőségeinkre. A növényi alapú termékeknél meghatározó a napraforgóolaj, mely az egyik legnagyobb exportbevétellel és külkereskedelmi aktívummal rendelkező hazai élelmiszeripari termékcsoport lett. A konzerv csemegekukorica exportja – a kínai dömping miatt – idén nem teljesített túl fényesen, de továbbra is szállítunk közel négy országba: Németországba, Franciaországba, Lengyelországba és Olaszországba.

Mindenesetre tehát exportőri szerepünk továbbra is megmaradt az agrár- és élelmiszer-gazdaság tekintetében, de jelentős piaci konkurenciával kell megküzdenünk a hagyományos EU-s piacainkon, az áru egy része pedig ellenőrizetlen formában érkezik be például Ukrajnából vagy Brazíliából.