Az EU-csatlakozás és a logisztika

Sokan, sokfélét várunk az Európai Unióhoz való csatlakozástól, s nyilvánvaló, hogy a belépés jelentős változásokat hoz a magyar társadalom és gazdaság számára. Lesznek e változások között, amelyek látványosan, rövid idő alatt következnek be, a többségüknek azonban lassú, de biztos lesz a térnyerése. Ebben a cikkben három ilyen, a logisztikát érintő hosszú távú változásra szeretném ráirányítani a figyelmet.





>> Hatékonyságnövekedés



A termékek szabad áramlása az unió alapértékei közé tartozik. Az utóbbi években már elkezdtük érezni a szabadabb kereskedelem előnyeit, de a belső határok nélküli logisztikai tevékenység igazi kibontakozása a jövőben várható. Az adminisztráció várható csökkenése, a szállítási folyamatok zavartalanabb lebonyolítása az eddig csatlakozott országok tapasztalatai szerint lényegesen csökkenti a logisztikai költségeket. A csatlakozással tovább mérséklődnek az üzleti tranzakciók lebonyolításának költségei, főként azért, mert csökkennek az üzleti tevékenységgel kapcsolatos bizonytalansági tényezők. Ahhoz persze, hogy azokat a költségcsökkentési lehetőségeket vállalataink ki tudják használni, fel kell készülniük az új játékszabályokra és az alkalmazásukhoz szükséges technikai és szervezeti háttér biztosítására.

A belépéssel várhatóan növekszik a verseny, új logisztikai szolgáltatók lépnek be a "mi" piacunkra. Ez a körülmény kikényszeríti a hatékonyság növelését, hiszen a hazai szolgáltatók vagy maguk is megtanulják az új szabályok szerinti működést, vagy eltűnnek a piacról. A logisztikai tevékenység összesített hatékonysága mindkét esetben növekszik, a kérdés az, hogy ki élvezi ennek gyümölcsét. A magyar gazdaság egésze mindenképpen, hiszen tetemes összköltség-megtakarítást érünk majd el, a vállalatok közül pedig azok, amelyek hamarabb és sikeresebben alkalmazkodnak.





>> Regionalizáció



Az Európai Unió gazdaságpolitikájában (sőt gazdaságfilozófiájában) számunkra egyelőre szokatlanul jelentős szerepet játszanak az országhatárokon belüli és azokon átnyúló régiók egyaránt. Hazánk mind ez ideig nem tette meg azokat a lépéseket, sem politikailag, sem gazdaságilag, amelyek az említett EU-politikát jelentőségének megfelelően kezelnék.

A regionalizációnak logisztikai szempontból is óriási szerepe lehet. Ez a koncepció más megvilágításba helyezi az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyekre még mindig égetően nagy szüksége van a hazai logisztika fejlődésének, nem is beszélve arról az infrastrukturális igényről, amely hazánk nemzetközi logisztikai központtá válásához szükséges. (Márpedig a földrajzi és gazdasági adottságaink jórészt meglennének ehhez a szerephez.)

A regionalizáció másik fontos következménye a logisztikai központok szerepének átértékelése. E témában sokáig nagy viták voltak hazánkban, ma főként csend van körülötte, de sajnos nem azért, mert elsöprő eredményeket értünk volna el. A regionális fejlesztési igények átgondolása, logisztikai következményeik levonása, s EU-támogatások felhasználása a fejlesztéshez - ezek számos új feladatot jelentenek, amelyek ma még többnyire előttünk állnak.

A regionalizáció egyébként a gazdaság fő szerkezetváltozási szempontjából is lényeges. Hogy egy olyan tényezőt emeljünk ki, amelynek fontos logisztikai vonzata van, arra utalunk, hogy az eddig csatlakozott országok tapasztalatai alapján várható, hogy egyes jól definiált régiókban horizontális stratégiai szövetségek, klaszterek jönnek létre, amelyeknek szakmai alapon közös érdekük lesz a beszerzésben, értékesítésben és logisztikában való együttműködés.





>> Szabályozás



Az európai uniós tagsággal együtt jár számos új jogi, gazdasági, környezeti szabály alkalmazásának kényszere. Nekünk magyaroknak nem erősségünk a szabályokhoz való ragaszkodás - ennek a korábbi merev rendszerben számos előnyét láttuk. Ezentúl azonban a környezet sokkal szigorúbb lesz a szabályok betartását illetően. Ha erre nem számítunk, súlyos csalódások érnek majd bennünket. Logisztikai szempontból ez érinti például a szállítással foglalkozó cégeket és járműparkjukat, de mindenki mást is a környezetvédelmi vagy munkavédelmi szabályokat illetően. Világos, hogy az átállás nem megy egyik napról a másikra, de helyes dolog a rákészülést már most elkezdeni.

*

Három olyan tényezőt emeltem ki, amely véleményem szerint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében erősen érinti a hazai logisztikai tevékenységeket. Vállalataink választóvonal előtt állnak: vagy felkészülnek a várható fejleményekre, s akkor nagyobb versenyképességgel, jobb infrastrukturális feltételek között, jobban átlátható környezetben állnak helyt - vagy várnak a jó szerencsére, s akkor nagy valószínűséggel igen kellemetlen helyzetbe kerülnek. Bízom benne, hogy a hazai vezetők, szakemberek többsége az első lehetőséget választja.

-->