BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egy szakmai alapon megítélt cég

A KITE - Kukorica és Iparinövény Termesztési Egyesülés - Rt. tőkeerős növekedése mögött a szolgáltatások iránti igények bővülése áll, fejtette ki lapunknak Búvár Géza vezérigazgató. Társaságának eddigi sikerében döntő tényezőnek tartja, hogy távol tudták tartani maguktól a politikát.

>> Milyen tényezők játszottak

szerepet abban, hogy a KITE Rt. tíz év alatt az ország legnagyobb mezőgazdasági integrátor cége lett?



- Az itt dolgozó munkatársak kiváló, jól felkészült szakemberek, akik a termelőket partnerekként kezelik és nem vevőként. Munkatársaim tisztában vannak azzal, hogy akkor megy jól a KITE-nek, ha a partnereknek is. Döntő tényezőnek tartom azt is, hogy a társaságnak sikerült a politikától távol tartania magát, nem keveredett politikai vitákba, így a potenciális partnerek teljes köre bennünket a szakmai munka, a szolgáltatói képesség alapján tudott megítélni. Vállalatépítési terveinket a tulajdonosi kör is támogatta, a nyereséget minden évben vissza tudtuk forgatni a társaság fejlesztésébe. Partnereink a mai mezőgazdasági termelői kör teljes skáláját felölelik a versenyszférából.



>> Milyen belső átszervezések járultak hozzá, hogy 1996-tól fejlődési pályára állt a cég?



- Csodaátszervezések nem történtek. Az apróbb profilokat kivettük a cégből, amelyeket azok a kollégák visznek tovább - ma már saját vállalatként -, akik korábban az egyesülésben is ezzel foglalkoztak. A vevőkkel foglalkozó részleget megerősítettük, vagyis a vállalatot a partneri kör tényleges igényeire szabva decentralizáltuk. Nem a központot erősítettük, hanem a vidéki alközpontokat, mégpedig a könnyebb fizikai elérhetőség és minőségi szolgáltatás érdekében. A mezőgazdaság átalakulásának időszaka számunkra is keserves volt, egészen 1994-ig. Az agrárkereskedelmi és integrátori piac feltételrendszere éppen akkor vált kedvezőbbé, amikor a KITE túljutott a nehézségeken, s volt anyagi ereje érdemi vállalatépítésbe kezdeni, új piacokat megszerezni. Az integrátorok körében ekkorra zárult le egy tisztulási folyamat, az állami tulajdonú társaságok visszaszorultak, vagy tönkrementek, a külföldiek sem lettek igazán sikeresek, miközben a régi nagy integrátorok is megrostálódtak.



>> Milyen a vezetési stílusa, a

kockázatvállaló készsége?



- Alacsony jövedelmezőségű agrárgazdasági környezetben meggyőződésem szerint konzervatív vezetői szemlélettel lehet eredményeket elérni. A költségeket megfogni és nagy kockázatokat nem vállalni. Biztonságra kell törekedni és következetesen betartani a cég stabilitását garantáló írott és íratlan szabályokat. Kockázatot a társaság kiegyensúlyozottságának veszélyeztetése nélkül szabad vállalni.



>> Voltak-e olyan kritikus idő-szakok a társaság életében, amikor a stabilitás veszélyben forgott?



- Amikor a kilencvenes évek elején a devizával finanszírozott öntözésfejlesztési lízingprogramunkat nem tudtuk befejezni. Az akkori termelőszövetkezeti partnerek sorra csuklottak össze, s a felénk vállalt teljesítéseik meghiúsultak. A programra a bank felé a KITE vállalt kezességet. A bajokat tetézte, hogy a program állami szereplői, az akkori gabonaipari tröszt és a vállalatok egy része megszűnt, s az öntözéssel produkált többletgabona után járó felárat nem fizették ki a leadott termés után. A lízingdíjakért nekünk viszont jót kellett állni, így óriási kinnlévőségeink keletkeztek. A fedezetül szolgáló gépeket a fizetésképtelen szövetkezetektől begyűjtöttük, tele volt az udvar velük, ám csak lassan és olcsón tudtuk ezeket értékesíteni.



>> Milyen szerepet tölt be a

szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó KITE a hazai mezőgazdaságban?



- A mezőgazdaság finanszírozásában és a termelők információval történő ellátásában az integrációk hosszú távon meghatározóak maradnak. Egy-egy agrártermék - tej, cukor, dohány - előállítását és piacra juttatását integráló szervezeteknek ugyanolyan esélyük van a termelők körében a hosszú távú szerepkör betöltésére, mint a több növényi kultúrát szervező vertikális integrációknak, a KITE-nek, vagy például az IKR-nek. Hiszen ezek a cégek meghatározó szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés egészének finanszírozhatóságában. A bankok számára az agrártermelés egész Kelet-Európában bizonytalan "talaj", a sokszereplős termelői kör számukra ismeretlen, közvetlen hitelezésük nagy kockázatot jelent. Magyarországon ma az integrátorok azok, amelyek a sokszereplős termelői piacot ismerik, ezért fogadják őket szívesen a pénzintézetek pénzügyi közvetítőként. A bank tőkeerős, stabil vagyoni háttérrel bíró integrátorokkal tud közvetlen pénzügyi elszámolási kapcsolatba lépni. Az integrátorok a szakmai információk eljuttatásában is meghatározóak. Rajtuk kívül nincs olyan szervezet, amelyik képes lenne információt mozgatni és eljuttatni a termelőhöz. Magyarországon profi szaktanácsadó hálózat az elmúlt tíz évben - sajnos - nem tudott kiépülni. Az érdekvédelmi szervezetek a politika befolyása alá kerültek, nincs szakmailag semleges szervezet, amely a gazdálkodókat teljes körű információval tudná ellátni.



>> Miért éppen az integrátorok lennének a szakmailag semleges szervezetek?



- Az integrátornak nem érdeke, hogy kizárólag egyfajta vetőmag, műtrágya vagy gép vásárlására beszélje rá a termelőt, hiszen széles körű árukínálata van, ezért a kereskedelmi kapcsolat létesítése az érdeke. Aki viszont csak egyféle terméket forgalmaz, az nem lehet szakmailag semleges, hiszen még akkor is azt akarja eladni, ha a termelő számára nem az jelenti az optimális megoldást. Az integrátorok a hazai termelői körnek jelenleg mintegy ötven százalékát fedik le, s ennek felét a KITE. Nyugat-Európában a magyarországi integrátorokéhoz hasonló szintű szakmai szolgáltatást nyújtanak a paraszt-, szövetkezeti szövetségek, és vannak kifejezett szakmai szövetségek, mint például a francia búza- vagy kukoricaszövetség. Németországban a kamarák látnak el hasonló feladatokat. Magyarországról az ilyen szervezetek hiányoznak, vagy ha vannak, szolgáltatásaik csak egy korlátozott kört érnek el. Átfogó információs és technológiai tanácsadói szolgáltatás, tanfolya-mok és szakmai bemutatók nélkül a termelő nem tud a kor kihívásaira választ adó termelést és technikai fejlesztést megvalósítani.



>> Milyennek látja a KITE jövő-

jét és lehetőségeit az EU-csatlakozást követően?



- Ha a termelők nehezen veszik az akadályokat, akkor szűkül a KITE partneri köre is. Ezért termelőinket segítjük, hogy minél nagyobb arányban tudjanak alkalmazkodni az új EU-adminisztrációhoz, s eredményesek legyenek a támogatások lehívásában, terményeiket jól tudják értékesíteni az új piacon. A partnergazdaságok körében jövedelemstabilizáló programot indítottunk el, melynek egyik fontos eleme a csatlakozás első évében pénzügyi híd építése partnereinknek, miután az EU-támogatások várhatóan a mezőgazdasági év befejezésekor lesznek csak lehívhatók. Külön programot dolgozunk ki a regionális és központi alapú pályázati pénzek könnyebb elérhetősége érdekében a termelő partneri kör részére. A társaság jelentős fejlesztéseket valósít meg a kereskedelem területén. Az idén 360 ezer tonna napraforgót értékesítünk, a nagy olajtartalmú növények piacán 30 százalék körüli a részesedésünk. Ezzel a mennyiséggel egy európai léptékű kereskedelembe is be lehet kapcsolódni. A jobban jövedelmező gabonaféleségeket - prémium kategóriájú búzákat - az európai malmok felé kívánjuk értékesíteni, ennek érdekében folytatunk tárgyalásokat. Az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem Európában és a világpiacon komoly marketingtényezővé vált, ezért a prémium terményeknél minőségbiztosítási rendszert vezetünk be, dokumentáljuk, hogy termelési rendszerünk a környezetet és a fogyasztót nem veszélyezteti.



>> Becslései szerint a termelők hány százaléka maradhat életképes a csatlakozást követően? Mennyire tőkeerős a magyar termelők köre?



- A bukás-nyerés aránya nagy intervallum között mozoghat, de előfordulhat, hogy a determinált kihullás nem lesz nagyobb, mint amit a koncentráció fel tud szívni, illetve igényel is. Ha viszont a termelők 20-25 százaléka hullik ki, azt már a magyarországi koncentráció nem tudja felszívni. Én egyébként arra számítok, hogy nagyarányú bukás nem lesz a magyar termelők körében, mert az elmúlt négy-öt évben készültek a csatlakozásra. Ennek ellenére országon belül borzasztóan nagyok a különbségek: a Dunántúlon egyfajta tőke- és eszközkoncentráció figyelhető meg, egyre több termelőből lesz versenyképes vállalkozó, ugyanakkor a kelet-magyarországi termelők helyzete sokkal rosszabb. Fejletlen a közúti infrastruktúra, nincs vízi összeköttetésük Európával, pedig Európa legjobb adottságú földjein gazdálkodnak.



>> Várható-e a külföldi tőke megjelenése a mezőgazdasági termelésben?



- A globális, mozgó tőke inkább a termeléshez kapcsolódó koncentráltabb területeken jelenhet meg. Nagy kérdés, hogy bevonul-e a termelésbe. Én úgy látom, hogy akik idejönnek, azok nem tőkeerős szereplők lesznek, hanem nyugat-európai farmerek, akik többnyire hitelekből gazdálkodnak, s az országukban szigorodó környezetvédelmi előírások miatt vonulnak keletebbre. Várhatóan a zöldség-gyümölcs ágazatban is próbálkoznak majd. Naivitás egyébként azt gondolni. hogy a termelésbe özönlik majd a külföldi tőke. Az EU maga is sok-sok belső gonddal küzd, nehéz megmondani, hogy a csatlakozást követően egy-egy ágazat mivé fejlődhet. Magyarország számára problémát jelenthet, hogy tőlünk nehezen közelíthetőek meg a csatlakozó kelet-európai államok - közúton és vasúton egyaránt, vízi út egyszerűen nincs is. Pedig a tőlünk északra éas nyugatra fekvő országok - mint Cseh- és Lengyelország, vagy Szlovákia, illetve Németország keleti része - tradicionális partnereink.



>> Milyen egyéb változásokra számít az uniós csatlakozás miatt a magyar agrárium szempontjából?



- Magyarország a világon olyan egyedülálló mezőgazdasági rendszerbe lép át, ahol az ágazatnak egyszerre több gazdasági célt kell szolgálnia, ellentétben a hazaival, amelyik eddig kifejezetten hatékonyságorientált volt. A csatlakozás sikere nagyban múlik majd azon, mennyire leszünk hajlandóak e többcélú brüsszeli mezőgazdasági rendszer tényét tudomásul venni és áttérni erre a számunkra merőben új gazdasági szemléletre. A tagországokhoz hasonlóan jövő évtől a magyar mezőgazdaságnak is komoly szerepet kell vállalnia az agrár-környezetvédelemben, a vidékfejlesztésben és az ott élő lakosság problémáinak megoldásában. Brüsszel a Magyarország részére igénybe vehető támogatási pályázatok feltételrendszerét is az előbb említett célok érdekében fogalmazza meg - szemléletváltás nélkül pedig kisebb lehet a pénzek lehívási aránya.



>> Egyes ágazatok miként vál-

hatnak sikeressé ebben a környezetben?

- A szántóföldi növénytermesztés például akkor integrálódhat sikeresen, ha az ágazat versenyképes területeit a társult tagországok növénytermesztése alapján határozzuk meg, és ennek alapján lesz bátorságunk kimondani, mely növények termesztése lehet a nyerő és melyek állnak vesztésre. Azért említem a szántóföldi növénytermesztést, mert a tavaly 76 milliárd forintos árbevételt produkáló cégünk, a KITE Rt. 20-25 százalékos részesedést tudhat magáénak a szántóföldi növénytermesztés és kertészeti kultúrák inputanyag- és terménykereskedelmi piacán.



>> Fel lehet-e most - előzetesen,

tapasztalatok nélkül - térképezni, hogy melyek lehetnek a nyerő, és melyek a vesztes szántóföldi növények Magyarországon a csatlakozást követően?



- Számos ismerettel rendelkezünk, amelyek alapján reálisan feltérképezhető az ágazat. Tudjuk például, hogy az olajrepce nem Magyarország növénye, az északi országok jobb adottságokkal rendelkeznek. Már most valószínűsíthető, hogy jövőre magyarországi növényolajgyár nem fog magyar repcét felvásárolni és feldolgozni, vagy csak keveset. Várhatóan sörárpát sem, hiszen nálunk csak minden harmadik év időjárása garantál jó minőségű alapanyagtermést. Gondot fog jelenteni az alacsony sütőértékű, úgynevezett puha búza és a takarmánybúza értékesítése is. Magyarországnak a prémium és malmi búza termesztésére kell koncentrálnia. Zöldségfélékből biztos nyerők vagyunk a melegigényes zöldségekkel, a paradicsommal, a paprikával, a dinnyékkel. Gyökérzöldségben aligha leszünk versenyképesek Európa legnagyobb termelőjével, Lengyelországgal. Nagy valószínűséggel hagymában sem mi leszünk a legfényesebbek, nem beszélve a káposztafélékről. Kukoricában viszont nagy lehetőségeink vannak. A cukorrépa hosszan tartó válságát éli, és az is biztos, hogy burgonyában verhetetlenek az északi országok. Vetőmagban viszont jó a sanszunk, Franciaország mellett mi vagyunk esélyesek arra, hogy az európai piac fontos szereplői lehessünk.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.