Hogy alakítsunk konzorciumot?
Az európai uniós pályázati feltételrendszerről már bizonyos képet kaphattak azok, akik az előcsatlakozási alapokból (PHARE, ISPA, SAPARD) támogatásokért pályáztak, pályáznak, hiszen ezek még jelenleg is nyitottak. Számos olyan közösségi program létezik azonban már most is - mint például a 6. kutatási és fejlesztési keretprogram, a LIFE környezet- és természetvédelmi programok, az E-Content digitális tartalomfejlesztési programkeret, továbbá a Socrates, Leonardo programok -, mely oktatási és tanulmányi együttműködéseket szorgalmaz, például a Kultúra 2000 program stb. Ezek direkt úton pályázhatóak és euró alapú finanszírozást adnak.
Ezen átfogó, közösségi keretprogramok száma rohamosan nő majd 2004-től - véli Semperger Kinga, az Árindex szakmai igazgatója -, hiszen már most is számos olyan pályázat fut az Európai Unióban, amelyek pályázhatók, vagy amelyekben Magyarország részvételi jogot a csatlakozás után kaphat. Ilyen programok a Media Plus - kommunikációs és audiovizuális médiaprogramok támogatása, a Marco Polo - nemzetközi szállítmányozás támogatása, az e-learning - elektronikus médián alapuló oktatási technológiák fejlesztése stb.
Ezúttal ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásához kívánunk pár olyan ötletet és tanácsot adni, amelyeket kimondottan az európai uniós pályázatok esetében érdemes alkalmazni, konzorciumok kialakítása esetében:
>> A legtöbb társfinanszírozott és uniós pályázatnál követelmény, sok esetben előny a konzorciumok kialakítása. Minden ilyen keretprogram esetében a közösségi szemlélet, a határokon átnyúló együttműködés lehetősége és a közös célokért való küzdés az alapvető szempont. A konzorciális együttműködés lényege, hogy a pályázók jogi személyisége, a társulás tagjai egy érdek-képviseleti, strategiális partneri hálózatba állnak össze. Ilyenkor a "csapat" irányítója és vezérlője egy koordinátor, az egyik tag lesz, aki a konzorcium tagjaiért felel, és az ő adatszolgáltatásukat, felelősségvállalásukat és kötelezettségüket is ellenőrzi. Az összefogott munka eredménye nagy összegű támogatás lehet. A konzorciumi partnerek létszáma sok esetben tól-ig terjedhet, általában 6-8 tag. Ilyenkor a tagok az operatív és innovatív feladatokat, a külső, belső kommunikációt is megosztják egymás között, egy jól megszerkesztett munkalépcső kapcsán.
>> Konzorciumi partnerek kereséséhez vagy már kialakulóban lévő projekthez való csatlakozás esetében számos internetes felület nyújt segítséget. Érdemes megkérdezni azokat is, akik már részt vettek ilyen programokban. Az interneten keresztül ilyen együttműködési partnerkereső rendszert és mintapályázatokat a www.cordis.lu vagy a http://europa.eu.int oldalán is találhatunk. Ilyen partnerek felkutatásában tanácsadó cégek is egyre aktívabban nyújtanak segítséget.
>> Egy igazán jó konzorcium esetében az együttműködők között mindig van profitorientált és nonprofit résztvevő is. A profitorientált tagok azok, akik a megvalósítás anyagi hátterét és ezek fedezeteit, biztosítékait vállalják. A projekt másik része azon tagokból áll, akik az innovatív, kutatási és fejlesztési megvalósítások részeit végzik, sok esetben ennek elméleti publikációit készítik el, és ezt a gyakorlatba ültetik át. Ilyen tagok általában a felsőoktatási intézmények, egyetemek, kutatóintézetek, inkubátorházak, innovációs központok is lehetnek, akik aktív részesei a programoknak.
>> Kedvező lehet az elbírálásnál, amennyiben olyan civil szervezetet, intézményt, alapítványt is bekapcsolunk az együttműködőink közé, amely a projekt hasznossági tényezőinek és társadalmi lehetőségeinek kommunikációját látja el. Erre az uniós pályázatok nagyon nagy hangsúlyt fektetnek.
>> Fontos figyelnünk arra is, hogy a kistérségek, régiók, országok közötti határtalanságot is áthidalhatjuk ilyen együttműködésekkel, tehát minél inkább transznacionális egy ilyen együttműködés, annál esélyesebb lehet az elbírálók szempontjai alapján.
>> Az elbírálók maximális hangsúlyt fektetnek a projektet irányító személyek referenciáira is, ezért a projekt különböző lépcsőinek vezetésére a szakmailag és gyakorlatilag is legalkalmasabb tagok vezetőit, szakembereit válasszuk.
>> Minden esetben ügyeljünk arra, hogy a projekt pénzügyileg biztos lábon álljon, ez a résztvevők szempontjai szerint is fontos. A legtöbb esetben az önerőt, a biztosítékot, valamint garanciavállalást általában a forprofit szektorból származó tagok képviselik. A banki finanszírozás is esetleges lehet, erről sem szabad megfeledkeznünk.
>> "Quality but not quantity" - az európai uniós pályázatok esetében a minőségen sokkal nagyobb hangsúly van, mint a mennyiségen. Ez nem is igazán a konzorciumi tagok számára, hanem a projekt leírására és a pályázat dokumentációs felületére vonatkozik. Ezeknél a pályázatoknál digitalizálható felületek, szigorúan megszabott betűsémák és kitöltendő felületek vannak megadva. Ettől soha ne akarjunk eltérni. A konzorciumi tagok közötti idő- és feladatbeli különbségek felosztására is külön táblázatokat találunk, amelyek első látásra elég bonyolultnak tűnhetnek. Ezek kitöltéséhez érdemes szakértők segítségét kérni.
