Magyar bor a kongresszusban
A Monarchia Borászat Kft. jelentős sikereket ért el Észak-Amerikában, ahol főként New Yorkban és Santa Barbarában több tucat étteremmel kötöttek szerződést, miközben a Nimród II. márkanevű, 2000-es évjáratú, Pók Tamás által készített "kultusz" cuvée-t szinte teljes egészében lefoglalta a Rockefeller család egyik tagja. Hasonló áttörést jelent, hogy a közelmúltban lezajlott sikeres bemutatkozás után, első magyar borászatként a Monarchia termékei az USA kongresszusának éttermében is felkerültek az étlapra.
Az üzletember kifejtette: társaságuk Magyarország mellett azért az amerikai piacot és New Yorkot célozta meg elsőként, mert az ott elért sikerek a világ minden táján jó ajánlólevélnek bizonyulnak. A tudatos piaci tevékenység részét képezi, hogy egy amerikai utazási irodával közösen, USA-beli szakújságíróknak szerveztek tanulmányutat a magyarországi borvidékekre. Ezután a magyar bor és gasztronómiai kultúra iránt érdeklődő amerikai turisták körében is komoly eredményeket értek el.
A Monarchia, első magyar negotiant-ként (a más borászok számára exkluzív megrendelést adó borászat), 2000-ben jött létre. Tavaly 270 millió forintos forgalom mellett enyhe veszteséggel zárta az évet, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a társaság az elmúlt években mintegy 250 milliós fejlesztést hajtott végre. A Monarchia kereskedelmi része az idén már 370 milliós forgalom mellett nyereséggel számol.
A társaság legújabb magyarországi beruházása az Eger melletti Nagy-Eged és Noszvaj friss telepítésű szőlőültetvényeihez kapcsolódó Chateau Monarchia felépítése. A jövőre kezdődő beruházás keretében, a 4-500 milliós költséggel megépülő létesítményben a borfeldolgozó mellett étterem és panzió létesül. Kovács Nimród szerint mindez azért fontos, mert a nyugati példák tanúsága szerint a minőségi vendégkört biztosító borturizmus csak akkor lehet sikeres, ha a kiváló borok mellett nívós szolgáltatások várják a vendégeket.
A kilencvenes évek előtt évtizedekig az USA-ban élt Kovács Nimród szerint a magyar borok világpiaci értékesítésének komoly gátja a múlt század közepétől elszenvedett presztízsveszteség. Mindezt tetézi, hogy a hazai borászatok a külhoni piacokon nem az összefogást, hanem a lényegesen költségesebb és kevesebb reménnyel kecsegtető egyéni megjelenést szorgalmazzák.
