Másként alkalmazható külföldiek
Változott a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény. A július 15-i hatállyal érvényes változások érintik a határon túl élő külföldi állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek magyarországi munkavállalásának feltételeit, illetve szabályait is. A módosult szabályozás értelmében a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségű, nem magyar állampolgárokra is az általános munkavállalási szabályok lettek az irányadók. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi központhoz történő kérelem beadását megelőző 30-60 napon belül be kell nyújtani a munkaerőigényt, és annak alapján vizsgálja a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi kirendeltség a megfelelő magyar munkaerő kiközvetítésének lehetőségét. A törvény nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérhet. A korábbi hatályos miniszteri végrehajtási rendelet is lehetővé teszi, hogy nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül vizsgálat nélkül adják ki az engedélyt. Ugyanígy kell - a miniszteri rendelet szerint - eljárni nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség esetén a külföldi kulcsszemélyzet alkalmazásánál is. Az általános szabályok csak a törvénymódosítás hatálybalépése, július 15-e után benyújtott kérelmekre vonatkoznak.
A külföldi állampolgárok munkavállalására vonatkozó általános jogszabályi feltételek a többi közt kitérnek arra, hogy a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz történő kérelem benyújtását megelőzően legalább 30 nappal, de 60 napnál nem korábban munkaerőigényt kell előterjeszteni az adott kirendeltségen. Ennek az a célja, hogy a munkaügyi kirendeltség megvizsgálja, rendelkezésre állnak-e az igénybejelentésben megjelölt munkakör betöltésére a jogszabályok, valamint a munkaerőigény-bejelentés adatai szerinti megfelelő magyar munkaerő a regisztrált munkanélküliek sorából. Ha igen, és közvetítettek ki megfelelő magyar munkavállalót, a benyújtandó kérelmet el kell utasítani. Ha több megye, esetleg az egész ország területét érinti a foglalkoztatás, az engedély kiadásának kiközvetíthetőségére vonatkozó feltételeket a foglalkoztatással érintett megyei munkaügyi központ vizsgálja.
További feltételei is vannak az engedély kiadásának. Így ha nincs ugyan kiközvetíthető magyar munkavállaló, de a külföldi személy nem rendelkezik a magyar jogszabályokban előírt képzettséggel, vagy foglalkozás-egészségügyi igazolással, szintén nem adható ki az engedély.
Akkor is el kell utasítani a kérelmet, ha a kiközvetített magyar megfelelő munkaerő foglalkoztatása a munkáltató érdekkörében keletkezett okból hiúsult meg, mert a foglalkoztatástól elzárkózott. Ilyen foglalkoztatói érdekkörben keletkezett meghiúsulási indoknak minősül az is, ha indokolatlan alkalmazási feltételt szab a munkáltató (idegennyelv-ismeret olyan munkakörhöz, ahol az indokolatlan, például bolti eladó, könyvelő, ügyintéző). Gyakran előforduló kérelemelutasítási ok az, hogy a foglalkoztató nem kéri magyar munkaerő kiközvetítését a munkaerőigény bejelentésében. Ez is a foglalkoztató érdekkörében keletkezett meghiúsulási indok.
Elutasítási indokot jelent az is, ha a foglalkoztató a kérelem benyújtásától számított 120 napon belül nem kezdi meg a foglalkoztatást, vagy a foglalkoztatásra nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor. Elutasítási indokot jelent az is, ha a foglalkoztató az országos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbérajánlatot tesz a beadványaiban.
A munkaügyi központ mérlegelési jogkörében eljárva elutasíthatja a kérelmet egyebek mellett akkor, ha a foglalkoztatási feltételek nincsenek biztosítva, például mert más szakhatósági engedély hiányzik, vagy nem biztosítottak a munkavédelmi szabályok.
Ha az engedély kiadható, az legfeljebb egy évig érvényes, de meghosszabbítható. A meghoszszabbításnál ugyancsak munkaerőigény-bejelentés szükséges a kiközvetíthető magyar megfelelő munkaerő vizsgálata miatt. Vannak olyan jogszabályban felsorolt esetek, amikor a kiközvetíthetőség vizsgálata nélkül kell kiadni az engedélyt, például hivatásos sportolók munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, vagy a legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó (házastárs, gyermek) részére. Vizsgálat nélkül kell kiadni az engedélyt továbbá a magyar állampolgárral legalább egy éve együtt élő házastárs munkavégzéséhez. Ebbe a körbe sorolta a jogszabály a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján magyarigazolvánnyal (magyar hozzátartozói igazolvánnyal) rendelkező személyeket is, azonban - ellentétben az egyéb külföldiekre vonatkozó szabállyal - ez az engedély naptári évenként nem haladhatta meg a 3 hónapot.
