Mikor van itt a stratégiaalkotás ideje?

Sokkal nehezebbnek tűnhet az a kérdés, hogy mikor kell a stratégiával foglalkozni, mikor indokolt annak újragondolása, aktualizálása. A stratégiaalkotás hagyományosan nem folyamatos funkcionális feladat, s a napi feladatok sűrűjében könnyen megfogalmazódik az ítélet: "a legfontosabb most a likviditás stabilizálása, a szerződéses kapcsolatok rendezése, az év lezárása stb., a stratégiával majd foglalkozunk később, most nincs itt az ideje".

A jó stratégia a tulajdonosi elvárás legmagasabb szintű társasági megjelenése, egyértelműen megfogalmazott irány, illetve célrendszer, mely alapja a társaság és a külső szereplők kapcsolatának, valamint a társaságon belüli rendszereknek (funkcionális és tevékenységi részstratégiák, erőforrás-gazdálkodás, működési rend stb.), és biztos támpont az üzleti döntések meghozatalánál.

A stratégia aktualizálása, újragondolása akkor indokolt, ha a meglévő stratégia már nem vagy csak részben tudja betölteni funkcióját. Amennyiben valamely érdemi döntési helyzetben nem ad támpontot a társaság hatályos stratégiája, az figyelmeztető jele annak, hogy aktuális lehet a stratégia újragondolása.

Ma a vállalati stratégiák jellemzően a versenyképességre összpontosítanak, s ebből egyenesen következik, hogy a stratégia megfelelőségének kiemelt jelentőségű tényezője a működési környezethez történő illeszkedés. A működési környezet azonban rendkívül gyorsan változik, ezért a stratégiai tervezés ma már nem kezelhető statikusan, folyamattá kell bővülnie, mely magában foglalja a stratégiai irányítást is.

A stratégiaalkotás aktualitásával szemben gyakran hangzik el ellenérvként a környezet aktuális bizonytalansága. El kell fogadni, hogy a társaságok működési környezete tartósan bizonytalan lehet, s a környezet jövőképe sok esetben rosszul tervezhető. Ebben a helyzetben a stratégiaalkotás módszertani elemei közül jelentős mértékben megnő a feltételrendszer kialakításának szerepe. Minden tervezés, így a stratégiaalkotás is a bizonytalansági tényezők vonatkozásában rögzített feltételezések segítségével zajlik. Gyakran és érdemben változó környezetben a feltételrendszer jelentősége értelemszerűen nagyobb. Az új információk sok esetben a kialakított feltételrendszer változtatását indokolják, ami a stratégia módosítását is szükségessé teheti.

A jelen gazdálkodási környezetet alapvetően a versenyhelyzet és a változás jellemzik. E versenyhelyzetben a tudatos vállalati működés meghatározó előny lehet, ha úgy tetszik, stratégiai kérdés, hogy a stratégiaalkotás hangsúlyos elem legyen a vállalati funkciók között. A környezet változása korunk jellemző adottsága, amihez a társaságoknak alkalmazkodniuk kell, ez a stratégia vonatkozásában annak sűrű aktualizálási igényét, akár folyamatos gondozását is jelentheti.