Nagyon jól megy az ásványvíz-palackozóknak

Tíz év alatt csaknem nyolcszorosára, az 1993-as 6,5 literről 2002-ig 50 literre nőtt a fejenkénti hazai ásványvízfogyasztás, és még az elmúlt öt évben is kétszeres volt a növekedés - mondta Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács (MÁSZT) titkára.

A rekordfogyasztás azt jelzi, hogy a magyar lakosság is egyre jobban belátja: táplálkozásában az élelmiszer-biztonság miatt is szükséges a mélyebbről felhozott ásványvizek fogyasztása. Európa-szerte ezen már túl vannak: egy-két országot, így Nagy-Britanniát és Portugáliát kivéve az uniós államokban nem ritka a 90-160 literes adat.

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a hazai piacon is eltérő szénsavtartalmú ásványvizek vannak forgalomban. Bikfalviné elmondta, hogy az elmúlt öt év statisztikája szerint változatlanul a szénsavas ásványvizeket keresik a fogyasztók. Ezek aránya a teljes fogyasztásban 1999 óta ugyan 89-ről 76 százalékra csökkent, miközben az enyhe vizeké, természetesen az előbbiek rovására, már elérte a 7 százalékot. Az úgynevezett (szénsav)mentes vizek ennél jelentősebb részben vannak jelen a piacon: ez év első felében 17 százalékot képviseltek.

A szakértők jövőre újabb növekedésre számítanak - mondta Fehér Tibor, a terméktanács elnöke. Szerinte a hazai ásványvízpiac több aktuális tényezővel jellemezhető: bő fél évvel az unióba lépés előtt sokak szerint látszólag már most nagy a termelés, ugyanakkor az idén új cégek, töltőkapacitások belépése jellemző (például a Coca-Cola Zalaszentgróton, a Danone Lajosmizsén). Továbbá tény az is, hogy az utóbbi öt évben nem nagyon változott az ásványvíz fogyasztói ára.

Arra a kérdésre, hogy az elmondottak ismeretében sokszereplős termelői, palackozói szférára van-e szükség, Fehér Tibor azt válaszolta, hogy további új befektetőkre lehet számítani. A hosszabb távú cél természetesen az uniós átlagfogyasztás elérése, s mivel az ásványvizek döntő hányadát nem exportálják, a helyi fejlesztéseknek a későbbiekben is nagy jelentősége lesz. Magyarország gazdag a kiváló minőségű ásványvizekben, ezért - a választékkeresésen túl - nincs szüksége a gyakran csupán nevében jobban hangzó áruk behozatalára. Az viszont továbbra is követelmény, hogy palackozni nálunk is csak ott szabad, ahol a víz felszínre jön, és annak a kútnak a jelzésével szabad az árut forgalomba hozni.

Egyébként - amint jobban közelítünk az európai uniós fogyasztás mértékéhez - igen nagy szerepük lesz azoknak a kisebb vagy közepes cégeknek is, amelyek a források 30-40 kilométeres körzetében a közvetlen ellátást képesek gazdaságosan megoldani - vélekedik Fehér Tibor elnök. Ezt mutatja a német, a francia és még az angol gyakorlat is.