Nő a külföldi főnökök tb-terhe

Az uniós állampolgárokat alkalmazó vállalkozásoknak el kell kezdeniük a felkészülést arra a körülményre, miszerint Magyarország EU-csatlakozását követően érintett munkatársaik után - az eddigiekkel ellentétben - itt kell fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat. Ez a szociális biztonsági koordinációt érintő multilaterális előírások egyik következménye. Az Európai Unió erről szóló rendeletei a tagállamokra nézve kötelező érvényűek, Magyarország ebben nem kérhetett és nem is kaphatott volna derogációt - jelentette ki a Joint Venture Szövetség (JVSZ) fórumán Balogh Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemzetközi és európai integrációs főosztályának helyettes vezetője.

A 2004. május 1-jével életbe lépő változások nemcsak az Európai Unió jelenlegi és leendő tagállamaiban válnak hatályossá; ide tartozik még az Európai Gazdasági Térség három országa, Svájc, Norvégia és Izland.

Az érintettek körét ugyanakkor mérsékli, hogy Magyarország 2000-ben bilaterális szociális biztonsági egyezményt kötött Németországgal, illetve Ausztriával. Ezek tartalma néhány részlettől eltekintve csaknem azonos az EU szociális biztonsági koordinációval kapcsolatos előírásaival, ezért magyar-német és magyar-osztrák viszonylatban érdemi módosulások nem történnek.

Jelenleg azok után a külföldi munkavállalók után kell tb-járulékot fizetni Magyarországon, akik száz százalékben magyar tulajdonú cégnél vannak alkalmazásban, valamint azon országok állampolgárai után, melyekkel hazánknak a tb-fizetést illetően viszonossági megállapodása van, vagyis Ausztria és Németország Magyarországon munkát vállaló polgárai után.

Az OEP-nek nincs becslése arról, a vezetők és alkalmazottak milyen körét érinthetik a változások. Nem végeztek számításokat arról sem, a majdani járulékok milyen nagyságrendben "gazdagíthatják" a magyar költségvetést.

Balogh Tamás azt mondta, erre a tényleges működés első évének tapasztalatait összegezve lehet érdemes visszatérni. Annyit a Világgazdaság kérdésére megjegyzett, hogy a magyar-német és a magyar-osztrák egyezmények jegyében három év alatt 67 ezer nyomtatványt dolgoztak fel - azaz ennyi ügyet kezeltek -, ám ez a távolról sem minden esetben munkavállalókat takar. Mégpedig azért, mert a szabályozás más szintjeinek hatálya alá esnek a családtagok, a turisták, a gyógykezelésben részt vevők is.

A változás lényege tehát az, hogy az érintett abban az államban lesz biztosított, ahol a munkáját végzi, vagyis neki és munkáltatójának itt támadnak kötelezettségei, s itt veheti igénybe jogosultságait is. Mentesülnek ez alól, akik kiküldetés keretében dolgoznak más országokban. Ezt a lehetőséget a megfelelő feltételek teljesülése esetén tizenkét hónapig lehet majd igénybe venni.

Az egyik multinacionális cég vezetője úgy vélekedett, hogy ugyan fizetni fogják a tb-járulékot, de továbbra is magánorvoshoz és magánkórházba fognak járni a hozzá hasonló beosztásban lévők. Ennek oka egyrészt, hogy a közgyógyellátásban nem tudják megértetni magukat angolul és franciául, másrészt a magánrendelőkben megkapják az általuk Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban megszokott színvonalú szolgáltatást.

A nyugati menedzserek szerint Magyarországon nagyon rossz az egészségügy ár/érték aránya. Ebből kiindulva jelenleg nagyon sok külföldi fordul nem magyarországi egészségügyi intézményhez.