Sürgős a cukorcégek összefogása
Az Európai Unió 2006-ra meghirdetett cukorreformja várhatóan a szabad kereskedelem irányába mozdul el: csökkenti a répacukorgyártás eddigi védettségét a tengerentúli, mindenekelőtt az igen olcsó nádcukorral szemben. A javaslatok egyértelműen az unió termelőit még védő vám leépítését, és ezzel a szabad kereskedelem megvalósítását szolgálhatják. Ez azt is jelenti, hogy ha az európai termelők akárcsak minimálisan is meg akarják őrizni pozícióikat, akkor a répacukor versenyképességén javítaniuk kell.
A cukorreform első változata szerint a cukorvertikum szabályozása a jelenlegi maradna, ám ebben az esetben a vámvédelmet nem lehetne fenntartani a kontinens határain, a belső rendszer összeomlana. A másik lehetőség, a teljes liberalizáció ugyancsak ide vezetne, s mivel a répacukor árban nem versenyképes a nádcukorral, gyárbezárások lavinája indulna el. A harmadik, a kompromisszumos javaslat, a kvóták és a belső árak fokozatos csökkentését tartalmazza. A szakértők ugyanis úgy látják, hogy ez a változat a répatermelők és a -feldolgozók számára a hatékonyság növelése révén lehetőséget ad az árcsökkentés ellensúlyozására. Így mindenekelőtt a B, vagyis az exportkvóta csökkenne (és sértetlen maradna az A kvóta, ami a belföldi forgalmazást takarja).
Napjainkban még nem lehet tudni, hogy a bizottság melyik változat mellett foglal állást - mondta Koczka Zoltán, a Cukor Terméktanács igazgatója. Anynyi bizonyos, hogy amennyiben a harmadik változatot fogadják el, a magyar cukorágazat szereplői akkor is komoly kihívás elé néznének. A jövő pedig csak így körvonalazható, viszont az ágazat szereplőinek - a répanemesítőktől, a növényvédőkön és a gépgyártókon át a cukorgyárakon át - eddiginél is szorosabb összefogására lesz szükség.
Domonkosi Imre, a Szolnoki Cukorgyár Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: ha a magyar cukorágazat talpon akar maradni, a globalizáció hatásaival minden szereplőnek számolnia kell. A cégnél a jövőbeli versenyképesség javítása érdekében kísérleti programot indítottak be, melynek részleteiről még csupán annyit mondott, hogy a program gerincét az eredményt javító költségcsökkentés módozatai alkotják. A partnereknél a répatermesztés technológiájában, a cukorgyáraknál a felesleges és nem megfelelően időzített technológiai lépések elhagyása jelentheti a kezdetet.
Magyarország hosszabb távon a répacukorgyártás fennmaradásában érdekelt - fejtette ki Máhr András, az agrártárca helyettes államtitkára a közelmúltban, a hazai és az európai cukorpiac jövőjét elemző tanácskozáson. Elmondta, hogy bár a termékpálya szereplői komoly munkát fektettek a kvótabevezetés, valamint a termelők és a feldolgozók között érvényes szakmaközi egyezmény létrehozásában, az uniós megméretés nagy kihívást jelenthet számukra.
