Szabadpiac: csak a nagyok mernek elsőnek lépni

A szabad áramvásárlás lehetőségével már élt társaságok bátrabban várják a liberalizált gázpiac kínálta lehetőségeket, hiszen már költségvetésükön érzik annak előnyét, hogy mertek szolgáltatót váltani. A költségtakarékos gazdálkodás azonban ma már a legtöbb hazai piaci szereplőnél alapkövetelmény, így mindenütt keresik annak módját, hogyan tudnák más csatornán keresztül megtakarítani a drágább gázra költött pénzt. Bár még vannak nyitott kérdések a szabad gázpiac működése kapcsán - például a tárolóbérlet sorsáé -, maga a várható változás már ismert volt, így egy bizonyos szinten fel is lehetett rá készülni. Van példa az energiahordozó-váltásra, ám ezt korántsem engedi meg minden cég technológiája. Lapunk figyelmét több megkérdezett is felhívta arra, hogy a jövő év elejétől számos más tényező is rontja a hazai vállalatok versenyképességét.







Szikla Zoltán, a Dunapack vezérigazgató-helyettese







Költségnövekedés

"Cégünk a hatszázalékos sávba került, s mivel az évi gázfogyasztásunk jelentős, az emelés százmillió forintot meghaladó költségnövekedést jelent. Csepeli telepünkön használunk gázt, az éves számla összege 1,1 milliárd forint. Dunaújvárosban gőzt használunk, ennek az ára is a gázhoz köthető. Az ottani számla összege megegyezik a csepeli telephelyével. A 120 millió forintos költségnövekedést nem tudjuk árainkban érvényesíteni. A nyugat-európai cégekkel kell versenyeznünk, s vevőinket nem érdekli, hogy Magyarországon mennyivel emelkedik a gáz ára. Versenyszférában működő vállalatként hozzászoktunk, hogy költségeinket optimális szintre csökkentsük, s energiatakarékos berendezéseket működtessünk. Nem értek egyet azokkal, akik szerint a mostani emeléssel Magyarországon a gázárak úgymond a helyükre kerültek. Úgy vélem, hogy a nagyfogyasztók relatíve sokat fizetnek a gázért. Próbálkozunk a szabadpiaci vétellel is, s megkerestük azokat a társaságokat, melyekről feltételeztük, hogy gázzal kereskednek. Értékelhető ajánlatot azonban nem kaptunk, s úgy látom, hogy a gázpiac még az árampiacnál is kevésbé működőképes."





Gyurján Ildikó, a Suzuki Rt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese

Még várni kell

A Suzuki Rt.-nél még folyik a jövő évi terv készítése, az azonban tény, hogy ennél a társaságnál sem mehet a gázáremelés hatása a hatékonyság rovására. Gyurján Ildikó pénzügyi vezérigazgató-helyettes még korainak tartotta a kérdésben nyilatkozni, ám hangsúlyozta, hogy a cégnél az áremelésektől függetlenül is folyamatosan keresik a költségcsökkentés lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy miután a Suzuki Rt. viszonylag nagy gázfogyasztó, meg kell találnia a gázdrágulás miatt megnövekvő költségei mellé azokat is, amelyekből lefaraghat.



Galba Béla,

a TVK Rt.

műszaki és szolgáltatási igazgatója





Liberalizált piac

"A gázáremelés hatása a TVK Rt.-nél csak erre az évre mintegy 14 millió forintos többletköltséget jelent, ez egyértelműen a vállalat eredményességét rontja. Átlagos földgázfogyasztásunk évente mintegy 63 millió köbméter. Ez alapvetően technológiai célú, a mennyiség meghatározó részét az olefingyár használja fel. Műszaki adottságainkból következően nincs lehetőségünk alternatív energiahordozó felhasználására. Termékeinket a világpiaci jegyzési árhoz igazodóan tudjuk értékesíteni, így ezt a többletköltséget azok eladásakor nem tudjuk automatikusan továbbhárítani a vevőknek. Fogyasztásunk a jövő év végén az új olefin- és polietiléngyárak belépésével jelentősen tovább bővül majd. Bejelentettük szándékunkat a jogszabály által biztosított liberalizált gázpiaci beszerzési szerződés megkötésére. Az induló piac nehézségei és kockázatai ellenére várakozással tekintünk az abban rejlő lehetőségekre."





Laskóy Ágnes, a Holcim

Cementipari Rt. kommunikációs igazgatója

Alternatívák

"A mostani gázáremelés nem érinti cégünket, ugyanis már korábban is drágának tartottuk, ezért átálltunk a szén használatára. Olyan széntüzelésű berendezéseink vannak, melyek nem környezetszennyezőek, eddig a vállalatunk több száz millió forintot költött környezetvédelmi beruházásra. Cégünk több év óta tudatosan törekszik arra, hogy növelje az alternatív tüzelőanyagok felhasználásának arányát, de ez irányú erőfeszítéseink ellenére ez még csak 1-5 százalék között mozog. Ennek oka, hogy van egy 4-5 fős civil szervezet, mely emocionális alapon támadja ezt, s életcéljának tekinti, hogy ezt megakadályozza. A pereskedés pedig meglehetősen hosszú időt vesz igénybe. Mivel számos lakossági fórumot tartottunk már ez ügyben, az érintettek, a cementgyárak környékén élők tisztában vannak az alkalmazott technológiával. Az anyavállalatnak Svájcban is meg kellett vívnia ezt a harcot, de ott előbb kezdték, s már megoldották ezt a kérdést."







Hegedűs A. Péter,

az ABB Kft.

elnök-vezér-

igazgatója





Versenyképesség

"Bármilyen áremelésről is legyen szó, az mindenképpen rontja az érintett vállalat versenyképességét. Értelemszerűen ebből a szempontból értékelte a gáz drágulását is az ABB Kft." - válaszolt lapunknak a mérnöki társaság elnök-vezérigazgatója, Hegedűs A. Péter. Miután azonban a piac nem fogad el áremelést, a kft.-nek hatékonysága javításával kell megtartania versenyképességét. Költségei növekedése sorában persze nem csak a gázáremelés szerepel, fontos tétel például az infláció hatása is. Az ABB Kft. jövő évi üzleti terve már elkészült, s abban már számolnak a kiadások várható emelkedésével ugyanúgy, de megfogalmazták benne a hatékonyság növelését célzó lépéseket is. Előzetes formában egyébként a következő három évre is van üzleti terve a társaságnak.



Bodnár György, a Wienerberger Téglaipari Rt. kereskedelmi igazgatója



Növekvő terhek

"Az előre hozott gázáremelés elsősorban a kisebb téglagyárak gazdálkodását érintheti kedvezőtlenül. A kevésbé tőkeerős vállalkozások jó részének ugyanis nem volt elegendő forrása energiatakarékos berendezések beszerzésére. Cégünk ugyanakkor az elmúlt években több milliárd forintot költött energiaracionalizálásra. A mostani gázáremelés miatt társaságunk nem változtatja árait. Ugyanakkor nem lehet elfeledkezni arról, hogy a környezetterhelési díj és az energiaadó bevezetése a tégla- és cserépipart gazdaságilag ellehetetlenítheti, és a fogyasztói árra jelentős hatással lehet. Számításaink szerint a két környezetvédelmi jellegű kiadás mintegy nyolc-kilenc százalékkal emeli meg a kerámia építőanyagok árát. Nem tartjuk jogszerűnek, hogy a díj visszaigényléséből kizárták a termelőszektor szereplőit. Legalább abban az esetben szükség van a visszaigénylés lehetőségére vagy az adó

elengedésére, ha a gyárak energiatakarékossági beruházá-

sokat hajtanak végre, e nélkül ugyanis a további fejlesztések megtorpanhatnak. Fontos szempont az is, hogy az égetett kerámia építőanyagok környezetbarát termékek."





Kovács Ferenc, a BorsodChem Rt. elnök-vezérigazgatója

Még sok a kérdőjel

"Nem a legutóbbi 2,8 százalékos emelés hatása meghatározó, hanem az, hogy a magyarországi gázár - összehasonlítva a nyugat- és kelet-európai országokéval - a legmagasabbak közé tartozik. Az energiára fordított forintok cégünknél az összköltség 15-16 százalékát teszik ki, így minden pluszszázaléknak jelentősége van. Mivel a villamos energiát a szabadpiacon vesszük, igyekszünk kihasználni a gázpiaci liberalizáció esélyeit is. Azzal, hogy a villamos energiát a szabad piacon vesszük, egymilliárd forintot takaríthatunk meg az idén. Bízunk abban, hogy a földgázpiac megnyitása is kedvező lesz cégünk számára, de ezzel kapcsolatban még sok a kérdőjel. Kérdéses a szabad kapacitások megléte, s az is, hogy a táro-

láskapacitási díjat fizetnünk kell-e. Villamos energiát pél-

dául hazai forrásból is tudtunk vásárolni, de a gáznál ez nem lehetséges."







Bodáné Cser Erzsébet, a Tokodi Üveggyár Rt. vezérigazgatója





Követő magatartás

"A gázárak emelése a Tokodi Üveggyár Rt.-t mint nagyfogyasztót elsősorban 2001-ben érintette" - emlékeztetett Bodáné Cser Erzsébet, a társaság vezérigazgatója. Annál fontosabb a piacnyitás hatása, de itt viszont óvatosnak kell lennie az rt.-nek. Egyrészt folyamatosan termelő üzemről van szó, vagyis nem engedheti meg magának azt a kockázatot, hogy egy új gázszállítóra való átállással esetleg bizonytalanságot teremtsen a gyártásban. Méretei is óvatosságra intik. A tokodi üveggyár közepes méretű társaság, vagyis nincs módja arra, hogy elsőként próbálkozzon az új lehetőségekkel. A tapasztalatok alapján célszerűbb követő magatartást folytatnia. (BHL-HÉ)