Szelektív gyűjtés Budapesten

Az első száz gyűjtősziget felállításával ezekben a hetekben megkezdődik a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Budapesten is, amelynek teljes rendszere várhatóan 2008-ra épül ki. A szelektív gyűjtés a főváros környezetpolitikájában sokáig nem élvezett elsőbbséget, ráadásul a kerületek hosszú ideig elzárkóztak attól, hogy helyet adjanak a hulladékszigeteknek.

A fővárosban egyelőre elenyésző a lakossági szelektív hulladékgyűjtés, a kommunális hulladéknak minimális hányadát hasznosítják. Amíg országosan a lakossági hulladék 3-4 százalékát, Pécsen pedig 15 százalékát hasznosítják újra, a fővárosban ez az arány egy ezrelék körül van. Budapesten éves szinten körülbelül 700 ezer tonna szemét keletkezik, amiből 500 ezer tonna származik a lakosságtól. A hulladék nagy része jelenleg a dunakeszi és a pusztazámori lerakóba kerül, másik részét pedig a rákospalotai hulladékégetőben ártalmatlanítják. Pedig számítások szerint 45-50 tömegszázalékot újra lehetne hasznosítani.

A szelektív gyűjtés kiépítésére az első lépéseket 1996-ban tette meg a lakossági hulladékot kezelő Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. A kezdeményezés részeként 13 hulladékudvar jött létre, ahol a már különválogatott szemetet veszik át a lakosoktól. Az udvarokat évente 30-40 ezer ember keresi fel, és körülbelül 400 tonna hulladék hasznosítását oldják meg. A fővárosban található még ezer darab szárazelemgyűjtő, ahol éves szinten mintegy 20 tonna elemet gyűjtenek össze, ami a Budapesten keletkező szárazelemek 4-5 százaléka. Ezenkívül a XIV. és XV. kerületben működik két veszélyeshulladék-gyűjtő udvar, ahol a háztartásokban keletkező összes veszélyes hulladék a lakosság számára díjmentesen leadható. Ugyanakkor a három-négy konténerből álló gyűjtőszigetek kiépítése mind ez idáig nem követte a kezdeményezést.

A lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiépítésére eddig csak kísérletek voltak, s a fővárosi vezetés környezetpolitikájában nem élvezett prioritást a szelektív gyűjtés. Nem bíztak a lakosság együttműködésében sem, ráadásul a megvalósításnak az anyagi vonzata is óriási - fejtette ki lapunknak Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) munkatársa. Emellett a megvalósítást jelentős mértékben akadályozta a kerületek egy része is. A hulladékszigetek elhelyezéséhez ugyanis a kerületek jóváhagyása szükséges, egy részük azonban hosszú ideig elzárkózott ettől. A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint két és fél éve folytatnak tárgyalásokat a kerületekkel a szigetek elhelyezéséről.

Emellett Siklóssy Mihály, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. főosztályvezetője szerint további probléma, hogy a gyártók még nincsenek arra kötelezve, hogy visszavegyék és hasznosítsák a külön gyűjtött hulladékot. A szelektíven gyűjtött hulladék pedig nem kerülhet lerakóba vagy égetőbe, a hasznosításhoz viszont megfelelő garanciákra lenne szükség.

Úgy tűnik, a helyzet a közeljövőben változni fog, s az elkövetkező hónapokban végre megkezdődik a szelektív gyűjtőszigetek kiépítése is a fővárosban. Úgy tudjuk, ezekből november végéig száz darabot kíván felállítani a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. A tervek szerint 2005-ig további ötszáz, 2008 végére pedig öszszesen kétezer darab hulladéksziget működne a fővárosban, vagyis ezer lakosra jutna egy, ami már uniós viszonylatban is jó arány lenne. Egy hulladéksziget felállítása körülbelül félmillió forintba kerül, a idei évre tervezett száz sziget tehát nagyjából 50 millió forint körüli összeget emészthet fel. A gyűjtés közterületen történik, így utólagos válogatásról is gondoskodni kell, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a hulladék egy részét általában rossz helyre dobálják. A lakosság hozzáállásának javítását célzó tájékoztatás és kampány tovább növeli a költségeket.

A tervek szerint a gyűjtőszigetek mellett 2008-ra 35-38 hulladékudvar lesz a városban, kerületenként legalább egy, a nagyobbakban pedig kettő. Nemcsak az udvarok száma nő majd, hanem az itt átvett hulladékok típusa is bővülni fog. Jelenleg a különböző csomagolóanyagokat (a nem visszaváltható PET palackot, a színes és fehér üveget, a papírt, a fémdobozokat), a veszélyes hulladékot (elemeket, elektronikai hulladékot, fáradt olajat) és a biohulladékot lehet leadni az udvarokban, amelyek körét a jövőben további anyagokkal bővítenék. A hulladékudvarok üzemeltetése egyébként meglehetősen költséges, éves szinten több millió forintba kerül, s az eladott hulladék a fenntartási költségnek alig pár százalékát fedezi.

A lakossági szelektív gyűjtést a Fővárosi Közterület-fenntartó maga építi ki, míg a költségeket a fővárosi önkormányzat állja majd. A jogszabály szerint szintén a közszolgáltatás alá esik a gazdálkodószervezeteknek a nem gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett, háztartási jellegű hulladékának elszállítása is. Ezek szelektív gyűjtését a főváros tájékoztatása szerint szintén a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. végzi. Ugyanakkor a gazdálkodószervezeteknél keletkező többi hulladék ártalmatlanításáról, vagy hasznosításáról a cégek maguk dönthetnek, így ennek elszállításával az FKF Rt. mellett más szolgáltatóvállalkozásokat is megbízhatnak.