Tervváltoztatások és népszavazások
Vasárnap rendezik meg az újabb helyi népszavazást a Pest megyei északkeleti részén lévő hulladékgazdálkodási beruházás központi létesítményének befogadásáról, most a Nógrád megyei Keszeg községben. A szavazás tárgya ezúttal is az, hogy a helyi lakosság hozzájárulását adja-e ahhoz, hogy a projekt központi létesítménye a község határában épüljön meg. Ugyanakkor a hulladéklerakó itt már nem egészen azt a létesítményt takarja, mint a korábbi referendumok alkalmával, ugyanis a lakosság ellenállásának csökkentése érdekében a szervezők több ponton lényeges változtatásokat javasoltak a tervekben, részben a projekt elutasítóinak észrevételeinek figyelembevételével.
Az EU ISPA előcsatlakozási alapja által több mint 3 milliárd forinttal támogatott, a térség 99 települését érintő beruházást korábban Püspökszilágy, Sződ, Kosd, majd legutóbb, október elején Kartal is elutasította, ezt követően merült fel Keszeg a beruházás lehetséges helyszíneként. A projekt előkészítését végigkísérő tiltakozás és vita itt sem maradt el, ám az önkormányzat a referendum megtartása mellett határozott. A beruházás szereplőinek legkésőbb jövő év végéig be kell mutatniuk a kivitelezői szerződéseket az uniós illetékeseknek, márpedig ehhez legkésőbb év végéig véglegesíteni kell a helyszíneket, ellenkező esetben elveszhet az uniós támogatás.
"Egy kedvező eredményű keszegi népszavazás esetén már oly módon valósulna meg a beruházás, hogy a korábban tervezettnél jóval kisebb lenne a központi lerakó" - közölte Donáth Béla. Az előkészítésben a szakmai hátteret biztosító Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) fejlesztési igazgatóságának vezetője kérdésünkre elmondta: a változtatások értelmében a térség Dunától nyugatra eső - Szentendre és környéke - települései ugyan részesei maradnának a projektnek, ám az itt keletkező, nem hasznosítható hulladékot nem a központi lerakóban helyeznék el, átszállítva a Dunán, hanem egy közeli dunántúli lerakóban keresnének neki helyet. Emellett a Dunától keletre eső területen is egy vagy két, már jelenleg is üzemelő hulladéklerakót vonnának be a rendszerbe, így a projekt térségének szélén elhelyezkedő települések jelentős részéből ezekbe a létesítményekbe szállítanák a szelektív válogatást követően megmaradó hulladékot. Egyelőre több meglévő lerakó is vizsgálat tárgyát képezi, ám bizonyos, hogy csak önkormányzati tulajdonban lévő létesítmény jöhet szóba - tette hozzá Donáth Béla. A változtatások másik célja a komposztálás/válogatás erősítése, amelynek eredményeképpen tovább csökkenthető a lerakásra kerülő hulladékmennyiség.
Az Ökoszociális Mozgalom, illetve több térségbeli település által előkészített alternatív javaslat lényege, nem számol új központi lerakó építésével, hanem a térségben már meglévő létesítményekre alapozná a rendszert, egyúttal nagyobb hangsúlyt fektetve a szelektív hulladékgyűjtésre. Ugyanakkor a KVM fejlesztési igazgatóságának vezetője szerint az ebben szereplő térség jelentősen eltér a Brüsszel által támogatásban részesített projekt földrajzi határaitól, márpedig ez kizáró okot jelent a közösségi pénz kifizetése előtt. Amennyiben a mostani elképzelés végleg megbukna, egy későbbi beruházási terv elkészítésekor akár az alternatív javaslatra is lehetne alapozni a terveket, ám ez egyúttal többéves késést is jelentene a térség hulladékhelyzetének rendezésében - fogalmazott Donáth Béla. (NIG)
