Erősödik az ágazati verseny a csatlakozás után

Az elmúlt években gyakorlatilag az összes nagy európai, települési szilárd hulladékokat kezelő vállalat megtelepedett Magyarországon. Az európai uniós csatlakozás ebben várhatóan már nem fog lényeges változást eredményezni, ezzel szemben a nemzetközi kereskedelem az eddiginél is intenzívebbé válhat ezen a területen. Éppen emiatt a hazai hulladékfeldolgozóknak nem az újabb konkurens feldolgozók megjelenésétől kell tartani, hanem a hulladékokból előállított másodlagos termékek olcsó importjának felfutásától, ugyanis a hazai hasznosító létesítmények általában kisebbek a leggazdaságosabb üzemméretnél.

Máris érezhetőek ugyanakkor az olyan nemzetközi jelenségek, mint a kínai műanyag-feldolgozók konkurenciája. Az egész európai műanyaghulladék-feldolgozó ágazatnak óriási kihívást jelent, hogy a műanyag hulladékot egyre nagyobb mennyiségben vásárolják fel kínai cégek, amelyek odahaza hasznosítják a hulladékot.

Kormányzati beavatkozásra lenne szükség a feldolgozott hulladékokból előállított termékek és anyagok piacra jutásának segítésére, mert az értékesítési nehézségek miatt a vállalatok nem szívesen fognak új beruházásokba - mondta Balatoni Henrik, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) elnöke. Részben európai uniós forrásokból milliárdos önkormányzati beruházások tucatjai valósulhatnak meg az elkövetkező években a hulladékgazdálkodás területén, miközben a magáncégek által végzett hasznosításra ennél nagyságrendileg kevesebb külső támogatás jut. Pedig hosszú távon a szelektív hulladékgyűjtés és a lerakók fejlesztése is csak akkor eredményez tényleges megtakarítást és környezeti hasznot, ha a feldolgozás is ezzel párhuzamosan fejlődik.

Az európai uniós hasznosítási követelmények teljesítésének megszervezésére jelentek meg a 2003-tól a hulladékgazdálkodás területén az úgynevezett koordináló szervezetek, amelyek piaci alapon, a hulladékképződésért felelős kibocsátó cégek kötelezettségét átvállalva szervezik meg a jogszabályokban előírt arányú hasznosítást. Méretét tekintve a legnagyobb koordináló szervezet a csomagolási hulladékok hasznosításának megszervezésére felállt Öko-Pannon Kht., amelynek szerződött partnerei tavaly már 2,2-2,3 milliárd forint hasznosítási díjat fizettek a kht.-nek a hasznosítás megszervezésére.

A hulladékfajták többségénél a technológia adott, s a feldolgozandó nyersanyag mennyisége is növekszik, ám a hasznosítással előállított termékek értékesítési gondjainak leküzdéséhez az állam támogatására lenne szükség, amit legegyszerűbben a közbeszerzési eljárásoknál lehet megvalósítani - fogalmazott Balatoni Henrik. Az ipari hulladékok kapcsán már bekerült az autópálya-törvénybe, hogy a sztrádaépítéseknél a térségben fellelhető különböző bányászati és ipari hulladékokat fel kell használni. Ennek megszervezésére fel is állt egy közhasznú szervezet. A többi hulladékfajtánál hasonló preferenciákra lenne szükség, mivel a hasznosítással készült másodlagos termékek előállítási költsége általában nagyobb, mint az elsődlegeseké, ha nem veszik figyelembe az externáliákat.

Bár pontos összegek erre vonatkozóan nincsenek, volumenét tekintve a legnagyobb értékű beruházásokat, az értékesítési nehézségek ellenére, a műanyag- és papírhulladék-feldolgozás területén hajtották végre az elmúlt években Magyarországon. Az uniós csomagolási direktíva átvételével gyorsuló ütemben kiépülő lakossági szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően a különválogatott, nyersanyagként felhasználható hulladék mennyisége is növekedni fog a következő években.

Tavaly adta át PET-palack-feldolgozó üzemét a győri Lambda Kft., beruházásra készül a Select Kft., illetve a már korábban megjelent cégek is fejlesztenek. A piacszerzés nehézségére az egyik legjobb példa az üveghulladékok hasznosítása: a Geofil Kft. olyan technológiát szabadalmaztatott sikerrel, amellyel a színes és szennyezett üveghulladékból a jelenleg használtnál sokkal nagyobb szilárdságú hő- és hangszigetelő üveghabot lehet készíteni. A magasabb ár miatt azonban az építőiparban erre egyelőre nincs igény, így a Magyarországon begyűjtött színes üveget gyakorlatilag teljes egészében külföldön dolgozzák fel.

Az iparágban ténykedő vállalkozások különösen az elektronikai hulladékok feldolgozása iránt érdeklődnek. A piac még komoly lehetőségeket tartogat, hiszen a termékek többségénél még gyerekcipőben jár az újrahasznosítás Magyarországon: egyelőre az összes hulladék még kevesebb mint 5 százalékát dolgozzák fel. Ugyanakkor a cégek lelkesedését visszavetheti, hogy a leselejtezett termékek feldolgozása - a kinyerhető anyagok alacsony értéke miatt - a többi hulladékfajtánál is nehezebben tehető rentábilissá, noha az elmúlt hónapokban a feldolgozók, a kiadás előtt álló hasznosítási kormányrendeletre készülve, megkezdték egy országos bontóhálózat alapjainak kiépítését.

Az elkövetkező egy-két évben a feldolgozóhálózat továbbépítésére 2-3 milliárd forintra lenne szükség, míg technikai fejlesztésekre 3-4 milliárdot kell majd fordítani a roncsautók hasznosításánál, mivel az erre az évre prognosztizált 100 ezer után jövőre elérheti a 200 ezret is a leselejtezett hazai gépjárművek száma.

Az ugrást a kétütemű gépjárművek forgalomból történő tömeges kivonása okozza majd. Emiatt 2006-ban hasonlóan sok roncsautóra kell számítani, miközben ettől az évtől lép életbe az EU 85 százalékos újrahasznosítási előírása is. A leselejtezett gépjárművekből a fémelemek gazdaságosan kinyerhetők, ám a műanyag, a gumi és az üveg rentábilis hasznosítása itt is gondot okoz, továbbá külön problémát jelenthet a legnagyobb számban kivont Trabantok műanyag elemeinek feldolgozása, amely pillanatnyilag Magyarországon és más országokban sem megoldott. A hasznosítási előírások teljesítésére két nagy cég, illetve cégcsoport kezdett országos bontó- és feldolgozóhálózat kiépítésébe. Azonban a fejlesztések elvégzéséhez és az uniós technikai előírások teljesítéséhez szükséges összeg a vállalkozásoknak nem áll rendelkezésére, emiatt a kisebb feldolgozóknál tetemes lehet a lemorzsolódás is.