Árcsökkenést jósol az Economist

A világgazdasági fellendülés egyik támaszaként szolgáló ingatlanpiacra megrendülés vár a The Economist című brit gazdasági hetilap saját kutatásai szerint - mondta a lap illetékes szerkesztője, Pam Woodall, az Investment Property Databank (IPD) által rendezett ingatlanpiaci konferencián Londonban. Az ingatlanárak szélsőségesen túlértékeltek Ausztráliában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, ezért az elkövetkező négy év folyamán legalább 20 százalékkal esni fognak - jósolta. Már szerény kamatemelés is megindíthatja az ingatlanpiaci összeomlást, ugyanis rekordméretű az ingatlanbefektetéseket finanszírozó hitelállomány. "Balgaság volt azt hinni, hogy az ingatlanpiac öszszeomlásához a kamatlábaknak a nyolcvanas évek végéhez mérhető emelkedése kellene. Elég, hogy az átlagos lakásár átlagjövedelemhez viszonyított aránya rekordszinten van az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Nagy-Britanniában - magyarázta a szakértő. - Valójában a reálkamatok sem olyan alacsonyak, mint amilyennek tűnnek, hiszen az infláció is meglehetősen viszszafogott, ami lassítani fogja a piac rendbejövetelét a régebbi zuhanásokhoz képest, amikor bérinfláció segítette az egyensúly helyreállását" - tette hozzá. A The Economist számításai szerint az ingatlanárak négy év alatt térhetnek vissza a hosszú távú egyensúlyi szintjükre, ha 10 százalékkal csökkennek az Egyesült Államokban és 25 százalékkal Nagy-Britanniában és Spanyolországban. Az ingatlanárak az Egyesült Államokban növekedtek a legnagyobb mértékben a kilencvenes évek közepe óta. A világ legnagyobb nemzetgazdaságának ingatlanpiaci viszszaesése pedig az egész világgazdaságot recesszióba taszíthatja. Az Egyesült Államoknak már csak minimális költségvetési és pénzügy-politikai játéktere van a gazdaság támogatására, ha az ingatlanárak leesnek - vélte a szakértő. Az ingatlanpiac a világ legnagyobb üzleti szektora, hiszen a globális GDP 15 százalékát adja. Eszközértéke 50 ezer milliárd dollárt tesz ki, szemben a részvénypiacok 30 ezer milliárd dolláros eszközértékével. Az ingatlanpiaci áringadozások tehát a fogyasztási hangulat közvetítésével lényegesen nagyobb befolyást gyakorolnak a világgazdaság állapotára, mint a részvénypiaci árfolyam-ingadozások. A lakáspiac egy másik fontos mutatója, a lakásárak lakásbérleti díjakhoz viszonyított aránya - szintén a túlértékeltséget jelezve - rekordmagasságban áll az angolszász gazdasági körben: az ingatlanárak növekedési üteme messze meghaladta a bérleti díjakét. Egyes területeken a bérleti díjak egyenesen csökkentek, mert az olcsó hitel növelte a vásárlókedvet a bérlés rovására, és növekedett a kínálat olyan lakóingatlanokból, amelyeket kizárólag bérbeadás céljára vásároltak. Kamatemeléskor mindenekelőtt ezektől az ingatlanoktól igyekeznek majd tömegesen megválni a tulajdonosok, és ez is az árzuhanás megindítója lehet a The Economist szerint.

Közép- és Kelet-Európában ugyanakkor nem várható ez a nagymértékű visszaesés. A térségben végbement intézményi ingatlanbefektetési tranzakciók évenkénti összértéke 1998 óta folyamatosan nő, és ez a trend 2003-ban is folytatódott - állapítja meg a DTZ Hungary Kft. ingatlanügynökség lapunkhoz is eljuttatott tanulmánya. Az utóbbi hat évben lezajlott tranzakciók összértéke megközelítette a 3,7 milliárd eurót. A 2003. év során az intézményi befektetők rekordösszeget, mintegy 1,28 milliárd eurót invesztáltak a régió piacain. Tavaly Csehország volt a legnépszerűbb befektetési terep, az itt elköltött több mint 500 millió euró viszonylag egyenletesen oszlott meg az iroda-, kiskereskedelmi és logisztikai ingatlanok között.