Esélyegyenlőség a munkában

Számos területre kiterjed és igen sokakat érint az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében január végén elfogadott törvény. Hatálybalépésétől immár parancsoló rendelkezések írják elő az egyenlő bánásmódot a munkaviszonnyal kapcsolatban.

Új alapokra helyezte a munkaviszonnyal összefüggő hátrányos megkülönböztetés szabályait az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, január 27-én hatályba lépett törvény. A jogszabály hatályon kívül helyezte a munka törvénykönyve eddigi diszkriminációs intézkedések tiltására vonatkozó rendelkezését, és helyette parancsoló rendelkezésként iktatta be, hogy a munkaviszonynyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani, ennek megsértése következményeit megfelelően orvosolni kell. Ez pedig nem járhat más munkavállalók jogainak megsértésével vagy csorbításával. Nem másról, mint egy keretjogszabályi rendelkezésről van szó - tartalmát az esélyegyenlőségről szóló törvény foglalja magában és állapítja meg annak részletes szabályait.

Az új jogszabály szerint a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés jelenti az egyenlő bánásmód megsértését, mégpedig egy sor területen, beleértve a foglalkoztatást, a szociális biztonságot és az egészségügyet, a lakhatást, az oktatás-képzést, az áruforgalom és a szolgáltatások igénybevételét. A foglalkoztatás kilenc eljárási eleméről szól a törvény, közte például a munkához való hozzájutást vagy éppen az előmeneteli rendszert.

Ami a közvetlen hátrányos megkülönböztetést illeti, ez egy személy vagy csoport neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának a részmunkaidős, illetve határozott idejű jellemzője miatti megkülönböztetését jelenti. Közvetett hátrányos megkülönböztetés pedig az, ha látszólag egy rendelkezés megfelel az egyenlő bánásmód követelményeinek, ám valamely összehasonlítható más személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban idéz elő sérelmes helyzetet.

Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének a megsértését, ha a munka jellege vagy természete alapján indokolt a megkülönböztetés. Hasonló a helyzet a vallási, más világnézeti meggyőződésen, nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, az adott szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül fakadó, indokolt foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés esetén.

Külön foglalkozik az esélyegyenlőségről szóló törvény azzal, hogy az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértését jelenti az is, ha a vendéglátó, a kereskedelmi vagy a művelődés és szórakozás céljára létrehozott intézményekben mellőzik, vagy megtagadják a szolgáltatások nyújtását és az áruk forgalmazását, továbbá eltérő minőségben szolgáltatják azokat. Úgyszintén az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése, ha olyan feliratot, jelzést helyeznek el, amelyből következtetni lehet az előbbiekben ismertetett hátrányos szolgáltatásokra.

Az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartását országos hatáskörű közigazgatási szerv ellenőrzi. Ha a vonatkozó rendelkezések megsértését észleli, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtilthatja a jogsértő magatartás további fenntartását, és a jogsértést megállapító határozatát nyilvánosságra hozhatja. Emellett bírságot szabhat ki és más jogkövetkezményeket alkalmazhat. Ezeket az intézkedéseket a hatóság együttesen is megállapíthatja. A kiszabható bírság mértéke 50 ezer forintól 6 millióig terjed.

Az intézkedést vagy bírság kiszabását elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat megtámadható a Fővárosi Bíróságon, amely az egész ország területére vonatkozóan kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel rendelkezik, és ahol - az egyéb közigazgatási bírsági tanácstól eltérően - három bíróból álló tanács jár el.

Az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt a fent említett hatóság, az ügyész és a társadalmi vagy érdek-képviseleti szervezet a polgári bíróságon személyiségi jogi pert, valamint a munkaügyi bíróságon munkaügyi pert indíthat.