Fizetni fognak a késésekért

A jövőben a vasúttársaságoknak kárpótolniuk kell utasaikat a nemzetközi járatok késése miatt őket érő veszteségekért, amenynyiben a döntéshozók elfogadják az Európai Bizottság által is támogatott tervet - tájékoztat a Financial Times.

A javaslat elfogadásának a közeljövőben nem sok esélyt jósol Polgár László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) illetékese, ugyanis az Európai Tanács (ET) még az előző, két éve a testület elé került vasúti csomag ügyében sem döntött. Ráadásul a hírek szerint az európai vasúttársaságokat tömörítő szakmai szervezet is fenntartásait hangoztatja az elképzelés egyes elemeivel kapcsolatban. A német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn a felvetés kapcsán már jelezte, hogy amennyiben életbe lép a szabályozás, a költségek fedezésére kénytelen lesz emelni menetjegyárait. Amennyiben az ET idővel mégis rábólintana a tervezetre az a tagállamok jogalkotásától nem igényel további teendőket, a rendelet automatikusan a nemzeti jog részévé válik.

Magyarországon eddig egy hét éve született kormányrendelet szabályozta a kérdést. E szerint a MÁV-nak a helyjegy árát - amit az intercity járatokra kell váltani - vissza kell térítenie, amennyiben a vasút hibájából tizenöt percet meghaladóan késik egy vonat - tájékoztatták lapunkat a vasúttársaság kommunikációs irodáján. Más jellegű kártérítésre jelenleg nem futja a MÁV - a nyugat-európai vasúttársaságoknál nagyságrendekkel szerényebb összegű - büdzséjéből. A személyszállítás veszteségeit jelenleg az állami dotáció teljes mértékben amúgy sem fedezi. Ez a helyzet Magyarország uniós csatlakozása után sem fog változni, legfeljebb akkor, ha a GKM vagy a PM esetleg másképp intézkedik - vélekednek a vasúttársaságnál.

A felvetésre reagálva Polgár László a GKM részéről elmondta: a kormány előtt fekszik a vasúti törvény módosítása, melynek keretében szabályoznák a közszolgáltatás finanszírozásáról szóló szerződés főbb elemeit. E szerint csak azt - a GKM-mel és PM-mel előzetesen egyeztetett - menetrendet fogadnák el, amit meg is tudnak finanszírozni. Ez hosszú távon ugyan megoldaná a magyar vasúttársaság krónikus alulfinanszírozottságát, ám semmiképpen sem érintené az esetleges késésekből adódó kötelezettségét. Azt ugyanis, ha a cég hibájából következik be, mindenképpen a MÁV-nak kell állnia.

A bizottság tervezete szerint egyébként az utazás hosszától, a szolgáltatás típusától és a késés mértékétől függően az utasok akár menetjegyük árának ötven százalékát, illetve annak teljes összegét is visszakövetelhetik. A vasúttársaságok ezen túlmenően felelősek lennének a késésből fakadó egyéb károkért is. A kárpótlási kötelezettség bevezetése, amelyhez szükséges az Európai Parlament és a tagországok hozzájárulása is, nem vonatkozik majd a belföldi vonatokra, illetve amikor a késés vagy járattörlés időjárási okok, természeti katasztrófa, háború vagy terrorcselekmény miatt következik be. (SzGy-KZ)