Harcban állnak a csomagolóanyag-gyártók

A magyar csomagolóanyag-gyártás műszaki színvonala megfelel az uniós kívánalmaknak, ami annak is köszönhető, hogy az iparágban meghatározó - 75-80 százalékra tehető - a külföldi tőke aránya - emelte ki Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (Csaosz) főtitkára. A betelepülő multik a műanyag- és papíriparban is a legfejlettebb technológiát valósították meg. Az ágazat Magyarországon növekedési pályán van, mivel egyre több területen tért hódít a csomagolt áruk aránya. Ma már a csomagolás is növeli egy-egy árucikk eladhatóságát.

A főtitkár hozzátette, jelenleg az iparágnak a csomagolási hulladék hasznosítása, illetve az azzal összefüggő díjtétel fizetése okozza a legnagyobb problémát. Számos kérdésben vitában állnak a környezetvédőkkel, akik - a Csaosz véleménye szerint - sok esetben mintha szükséges rossznak tekintenék a csomagolást. A gyártók aggályosnak tartják, hogy azoknak a cégeknek is meg kell fizetniük a húszszázalékos termékdíjat, melyek a csomagolási hulladék begyűjtését, hasznosítását végző szervezetnek leróják a kiszabott licencdíjat. Szakemberek szerint az ipar felkészült arra, hogy a szelektíven gyűjtött, előkezelt csomagolási hulladékot jelentős arányban - 2005-re a kitűzött cél 50 százalék - újrahasznosítsa. Országos viszonylatban ez 400 ezer tonna hulladék hasznosítását jelentheti. Ezt azonban csak a lakosság aktív közreműködésével - szelektív gyűjtőkonténerek használata - lehet elérni, Az úgynevezett egyutas (eldobható) italpalackokat gyártó cégek körében jelenleg az okoz nyugtalanságot, hogy a kormány fontolgatja e körben a darabtermékdíj bevezetését is. Kertész Béla úgy véli, nincs egyértelmű válasz, hogy az egyszer vagy többször használatos italcsomagolás a kifizetődőbb-e. Az előbbiek kevesebb alapanyag felhasználásával készülnek, egy 0,33 literes, italos alumíniumdoboz 13-15 gramm, egy 1,5 literes műanyag ásványvizes palack 40 gramm. A többször használatos palackok kezelése költségesebb (szállítás, tisztítás), s számolni kell azzal, hogy abból is előbb-utóbb hulladék lesz, amit szelektíven össze kell gyűjteni. A darabtermékdíj helyett a Csaosz a szelektív hulladékgyűjtést támogatja.

Ami tény, hogy a darabtermékdíj bevezetése nehéz helyzetbe hozná az eldobható italpalackok gyártásával foglalkozó cégeket. Az átállás más csomagolóanyagok gyártására több milliárd forintot emésztene fel. Igaz, hogy akadnak olyan vélekedések, miszerint a többletköltséget végső soron a fogyasztók fizetik majd meg.