Időzített bomba a szerződésben
Európa-szerte és Magyarországon is szerződési szabadság érvényesül az üzleti életben, aminek az unióban irányelvek, egyes tagállamokban és nálunk különböző jogszabályok adnak fontos keretet. A bírói tapasztalat szerint azonban a magyar gazdálkodói szervezetek szerződéskötési gyakorlata sokszor hagy kívánni valót maga után. Gyakran akarva-akaratlanul maguk a felek állítanak korlátot, vagy helyeznek el úgymond időzített bombát, perlésre okot adó pontokat, megfogalmazásokat megállapodásaikban. Kiss Mária, a Legfelsőbb Bíróság bírája szerint e hibákra azért érdemes odafigyelni, mert az uniós csatlakozás után még tágabb tere lesz a felek szerződéskötési szabadságának, így nemcsak joguk, hanem felelősségük is növekszik a megállapodás megkötésében és az előírások szerinti teljesítésben egyaránt.
A bíróság nem a felek profitorientált szemszögéből vizsgálja az eléje kerülő vitás szerződéseket, nem azt nézi, hogy a jogügylet miként szolgálja a felek által elérni kívánt, tágabb értelemben vett gazdasági célt - fejtette ki a bírónő. Az igazságszolgáltató fórum formai kontrollt végez, arra keres választ, hogy megfelel-e a megállapodás a jogszabályoknak, illetve a teljesítés kielégíti-e a szerződésben foglaltakat. Ezen az alapon juthat el arra a következtetésre, hogy a szerződés jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen, vagy valamelyik fél szerződésszegést követett el, például hibásan teljesített.
Az ügyek elbírálása során az egyik leggyakoribb gond, hogy az érintettek nem ugyanazt értik a szerződés fogalmain, úgy kötnek megállapodást, hogy nincsenek tisztában azzal, valójában mit is írnak alá. Rendszerint a bíróság előtt derül ki, hogy a per forrása komoly értelmezési probléma. Természetesen mindegyik fél a maga számára előnyösen igyekszik értelmezni a vitás kérdéseket.
Kiss Mária tárgyalt már olyan ügyet, amikor egy bérleti szerződésben rögzített, homályosan megfogalmazott bérleti díj jelentésében eleve nem jutottak dűlőre a partnerek. Vallomásaikból kiviláglott, hogy nem véletlenül fogalmaztak többértelműen, merthogy kezdettől vitatkoztak a tarifán. Az egyik annak lineáris, a másik hatványozott éves emelését akarta a tíz évre szóló megállapodásban keresztülvinni. Ez a tizedik esztendőre, a kétféleképpen számított bérleti díj között, 80-90 százalékos eltérést eredményezett volna. Meg kell állapodni a szerződés lényeges kérdéseiben. Bérleti szerződésben a bérleti díj a legfontosabb elem. Ha abban nincs megegyezés, akkor nem jön létre megállapodás - mondta a bírónő. Ezért a bíró csak azt tanácsolhatja: ne kössék meg mindenáron a szerződést. Az eleve vitás pont, a nem egyértelmű megfogalmazás magában hordozza az ügylet bizonytalanságát, a per lehetőségét, s szinte bizonyos, hogy szerződésszegés lesz a vége.
Ma egyre nagyobb teret hódítanak a magyar szerződési gyakorlatban a közelmúltig ismeretlen, új szerződéstípusok, mint a lízing, a franchise. E külföldről átvett megállapodásokat, fogalmakat a felek gyakorta úgymond vad fordításban, blankettaként használják, ami jogértelmezési problémákhoz vezet. Úgy gondolná a laikus: komoly üzletember nem ír alá olyan szerződést, amit nem ért. Ezt cáfolja a bírói gyakorlat. És bármennyire is meglepő: rendszerint úgy köt külföldivel idegen nyelvű megállapodást a magyar, hogy nem készíttet hiteles fordítást. Némelykor csak a tárgyaláson szembesül azzal, hogy nem tudja, mire is szerződött. Lehet, hogy a partnerek azonos szinten, jól ismerik a közös tárgyalási nyelvet, de a magyar félnek, a saját védelmében, akkor is meg kell csináltatnia a hiteles fordítást - fejtette ki a bírónő. Az üzleti szférában ez alapvető követelmény. A fordításnak azért van jelentősége, mert a vitás kérdésben a magyar "változat" is hiteles értelmezés lesz. A hazai partner tehát a külföldivel azonos erővel és eséllyel állíthatja a bíróság előtt, hogy a hiteles fordítás alapján az ő szövegértelmezése egyenértékű a másik fél idegen nyelvű értelmezésével. Mindezt azért is kívánatos nagyobb gonddal kezelni - figyelmeztetett Kiss Mária -, mert a jövőben szaporodnak az ilyen jellegű szerződések, a hazai üzletfelek pedig aligha engedhetik meg maguknak az e hiányosságból eredő és többnyire pervesztéshez vezető jogvitákat.
